Végre!
Az emberi természet csodája az adaptációs képesség, ami különösen nagyot nyom a latban egy olyan időszakban, amikor egy aljadék világjárvány többnyire a négy fal közé kényszerít minket. Mindenesetre tavasz óta se szeri, se száma a megszokott élményeink digitális dimenziókba emelésének, de legalábbis annak megpróbálásának – hiszen egyetlen élőben streamelő DJ sem fogja kiváltani a trú bulit, és egyetlen Zoomon keresztül nyomuló személyi edző sem képes hozni a kegyetlen rabszolgahajcsár vonalat, ha nem liheg az arcunkba.
Ettől még tiszteletre-, sőt, egyes esetekben tapsolásra méltóak egyes kísérletek, amik próbálják élhetőbbé tenni ezt a fél életet, amit a vírus ránkdobott. Ilyesmit művel a Library Explorer is, ami
a könyvmolyok ősi szokását igyekszik kielégíteni, vagyis a polcok között mászkálós felfedezés vágyát.
Mehetünk balra-jobbra, felfelé-lefelé, kereshetünk különböző kritériumok mentén, mehetünk a szépirodalomtól a vintage ponyván át a matekkönyvekig minden irányba, szóval egy nagyon kicsit úgy érezhetjük, mintha tényleg egy könyvtárban kajtatnánk.
Nem lepődünk meg, hogy ezt a kezdeményezést is az internet egyik legfontosabb projektjének, a régi, gyakran már nem is létező oldalakat az utókornak megőrző és archiváló Wayback Machine-nak a készítői indították el.
Ráadásul a hátránya az előnye: nincs algoritmus építve bele, nem ajánl az érdeklődésed megvizsgálása után további cuccokat, mint a Spotify vagy a Netflix, itt bizony marad a nulláról felfedezés élménye – ami azzal kecsegtet, hogy a buborékodon kívül is találsz izgiségeket.