Idén a Roadster tízfős csapatával én is részt vettem az Ultrabalatonon, életemben először. Keményebbre készültem, aztán az a része, amire készültem igazából könnyebb is volt. Azonban amikor tizenkét kilométerem után lesérült egyik csapattárs, és egy óra pihi után újabb nyolcat kellett fussak, az bőven túlment a várakozásokon, meg azon, amit magamról gondoltam.
Alsóbélatelep, strandöltözők
Az első futásomig vártam tizenöt órát, és ahogy forgattam a fesztivál térképfüzetét, akkor jutott eszembe, hogy a Run & Roll fesztivál még igaz is, hiszen minden váltópontnál megy a zene, meg tényleg több ezer ember összejön és együtt csinál valamit. Azonban mindemellé olyan is volt, mint amikor zenekarral turnézik valaki és megy városról városra.
De miért durvább, mint egy fesztivál?
Bár a szervezők küzdenek ellene, félidőben volt tisztítás, de attól még mocskos toitoi-okra vagy ítélve. Az útvonal mentén nem fogsz tisztára nyalt vécét találni. Nincs VIP szekció se.
Homályos májusfa valahol az északi parton.
Ugyanígy a szállást is felejtsd el. Vihetsz sátrat ugyan, de nem lesz felverve. Az a legnagyobb ajándék, ha autóban el tudsz aludni két órára, vagy jobb esetben a kegyes időnek köszönhetően az autó mellé ledobott pokrócon.
Étkezni csak abból tudsz, amit viszel magaddal. A váltópontoknál ehetsz aszalt szilvát vagy fél marék mogyorót, de ha mondjuk Fenékpusztán ér véget az etapod, akkor nem lesz ott egy hotdogos megmenteni, csak amit csomagoltál magadnak. És ez igaz a mainstreamebb városokra is.
Miért durvább, mint turnézni?
Aki volt már turnézni, akár csak kísérőként, az tudja, hogy a legtöbb idő az autóban vagy a kisbuszban telik el. Nos, egy Ultrabalatonon szinte végig a kocsiban leszel, amikor nem futsz, vagy mert próbálsz pihenni, vagy mert úton vagytok a következő váltópont felé.
Szokás mondani, hogy a turnézó zenekaroknak nincs idejük várost nézni. Hát itt a legtöbb esetben egy főtér sem jut. Alsóbélatelepen volt tizenöt percem, meg Füreden két óra, meg persze az elején pont annyi, amennyivel korábban odaértünk, meg amennyit még ott bírtunk maradi a befutó után.
A közösségi élmény is sokkal kevésbé közösségi, nem hogy új ismerősöket nem igazán lehet szerezni, de még ennyi idő sincsen, mint egy backstage-ben két koncert között. Szombaton hajnaltól kora estig indultak a versenyzők, és mivel mindenki folyamatosan úton volt, tervezgetett, sérülés vagy egyéb galiba esetében újratervezgetett a legtöbb interakció arra korlátozódott, hogy előzés esetén kölcsönösen mutattuk egymásnak a felemelt hüvelykujjainkat, hogy hajrá!
Balatonfüred
Ugyan az a 15 óra, amit az első etapomig a kocsiban töltöttem, akkor szörnyű unalmasnak tűnt, az egész Ultrabalaton a maga 221 kilométerével sokkal intenzívebb volt, mint bármilyen kulturális fesztivál. Úgyhogy csak annyi a tanulság, hogy a fesztiválszezonban sose felejtsétek el, hogy sportfesztiválok is vannak, ha valaki a kőkemény turnéjával vág fel, meg csak legyintsetek rá!
Félpercnyi fesztiválhangulat
Végül néhány kép a legnagyobb segítségünkről, lakhelyünkről, mindenünkről:
