Oslótól észak-nyugatra három óra kocsiútra található Rjukan városa. A szélességi körök matekja szerint a város 3400 lakójának mindössze a decemberi és a januári hónapokat kellett volna sötétben töltenie, azonban a város körülvevő hegyek egészen szeptembertől márciusig, öt teljes hónapra megakadályozták, hogy direkt napfény érje a várost.

A megoldáson már 1913-ban a város alapítói is agyaltak, de az akkori technológiai feltételek mellett még nem tudták betükrözni a napfényt. A tükrös ötletet végül 2005-ben melegítették fel újra, végül napelemekkel hajtott tükrök segítségével sikerül a napsugarakat a városra irányítani, a forintban nagyjából 160 milliós beruházás épp az eredeti ötlet százéves évfordulójára, 2013-ban vált valóra.

Azóta bár kapott kritikát a város, hogy milyen hülyeségre szórják a pénzt, de a lakók a mai napig állítják, hogy sokkal boldogabbak és a jobb a közérzetük már így is, hogy ilyen suta módon sikerült napossá tenni az eddig sötét hónapok nagyobb részét. Arról nem is beszélve, hogy a hegyoldalba pakolt tükörfal mára kisebb turisztikai látványosság lett.

  

Na, de mi a napfény ára?

Ha a 160 millás összeget leosztjuk a kábé 3400 lakossal, akkor 47 ezer forintot kapunk. És bár ez az összeg Norvégiában bizonyára egész más jelent, mint mondjuk nálunk, de mivel ők az elsők, akik ilyen módon vívták ki a napfényt, ezért asszem mondhatjuk, hogy a napfény ára egy emberöltőre 47 forint plusz a fenntartásik.

 

Kevés nagyobb ziccer van, mint szép helyre tükörszobrokat állítani

A múlt metaforikájánál is durvább, amit a lenyűgöző táj csinál a tükrökkel.

innen

Igazán kifinomult magasélet: megjött a Roadster print! Lapozz bele, rendeld meg, élvezd! (X)