Jesse Silverberg, Matthew Bierbaum, James Sethna és Itai Cohen kutatónégyese arra volt kíváncsi, hogy pánikhelyzetben miként módosul az emberek viselkedése. A gyalogosok kollektív mozgását már rég megfigyelték és szimulációkat is írtak rá, az azonban nyilván nem lett volna túl etikus, hogy csak azért szítsanak lázadást, hogy mintát vehessenek a feltüzelt szerencsétlenekről. Ekkor jött a nagyszerű felismerés, hogy
a metálkoncerteken végülis hasonló dolgok történnek, mint lázadások vagy tömegpánik esetén.
Százfős klubkoncertektől kezdve a 100 ezer fős fesztiváltömegekig vizsgálódtak, majd arra jutottak, egész pontosan leírható, mi befolyásolja az úgynevezett moshpit intenzitását. Nem túl meglepő módon az alábbiak:
Az utóbbi ugyan meglehetősen esetleges változó, de a másik három komponens ismerete alapján egész jól be lehet lőni, hogy mikortól lehet veszélyes a mosh pit. Továbbgondolva ez akár lehetőséget adhat arra, hogy pánik esetén meghatározhassák, mikortól kell vészhelyzettel számolni.
Külön érdekesség, hogy a moshpit szimulátorral leképezett mozgások kísértetiesen emlékeztetnek a gázok mozgásának 2D-s modelljére. A látszólagos rendszertelenségben a közeg egészét nézve tehát komoly, adatokká alakítható szabályszerűségeket lehet megállapítani. A szimulátort errefelé tudjátok ti is kipróbálni. Én bevallom, nem értem pontosan teljesen, de annyi megvan, hogy a paraméterek megadása után a WASD-billentyűkkel kezdhetjük el izzítani a pogácsát.
(via Daily Mail)