keresés menü

Bevittünk egy Android csúcsmobilt a veszélyes pesti éjszakába

A Honor 8 nevű okosfon nevénél talán csak az a viccesebb, hogy bár az életünkben nem gondoltuk volna, tényleg honoráltnak éreztük magunkat, miközben mobilotóztunk vele. Hát mekkora szép kijelző már ez, EMBER! De ne rohanjunk még bele fényes nappal az éjszakába, induljunk onnan, hogy tesztre kaptuk, és hazudnánk, ha azt mondanánk, nem gondolkodtunk el azon, hogy persze, áramvonalas, koromfekete, de

láttunk már Androidot, ahol a külsővel akarták nekünk a belső gyengeségeket elkendőzni. Mondjuk a képminőséget.

Aztán nagyon hamar nagyon elszégyelltük magunkat. Mert kiderült, hogy ez tényleg képes dolgokra, és egyáltalán nem bottal veri az iPhone nyomát. Hanem konkrétan olyan dolgokra képes, amire még az sem.

A telefon azzal a fegyverténnyel indít, hogy senki meg nem mondaná róla, hogy kínai gyártmány. Kicsit messzebbről még azt is hazudhatná magáró, hogy Cupertinóból származik, és hogy a hátlapján megharapott alma van, pedig nem:

Ne szépítsük, egy az egyben lemásolták az iPhone 6S-t, viszont az antennákat ügyesen eltüntették a hátlapról, így a telefon még letisztultabb benyomást kelt. Az előlapi üveget a széleknél leheletnyit meghajlították, szépen rásimítva a telefonra, ami kifejezetten jól néz ki.

Cserébe viszont a luxusriválishoz képest sokkal látványosabb a kijelzője, nem csak nagyobb, de élénkebb színeket produkál, egyszerűen kurva jó ránézni, az iPhone mellette egyenesen halovány. És bár a kamera f/2.2-es legnagyobb rekeszértéke nem sok jót ígért az éjszakai fotókhoz (csúcstelós iparági sztenderd manapság az f/1.8-os rekeszérték), a gyakorlat nem igazolta a félelmeinket: kivittük az utcára, és odarakta magát.

Nyugati terezgetésekben:

Kedvenc dizájnboltozásban:

De még késő esti otthoni félhomályokban is:

A telefon a HDR funkcióval éjszaka is teljesen vállalható fotókat készít, ráadásul kifejezetten gyorsan. Emellé jön a már említett éjszakai mód, amit a több másodperces expozíciós idő miatt csak állvánnyal érdemes használni. A hosszú expozíciós idő érdekes mellékhatása, hogy a mozgó dolgok (emberek, autók stb.) eltűnnek a képről, így teljesen üres tereket fotózhatunk.

A Zrínyi utca például eléggé mozgalmas szokott lenni, de így már nem:

És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy nappal hogyan hazudja magát rendes fényképezőgépnek.

Mert egy funkcióval úgy összerántja a mélységélességet, hogy első blikkre meg sem mondanánk, hogy ezek egy telefonból jöttek ki:

honor05

Egyébként a Honor 8 normál használat mellett nagyjából pont ugyanolyan gyors és rendíthetetlen, mint bármelyik másik versenytárs, a lemaradás inkább csak akkor érzékelhető, ha a teljes számítási kapacitásra szükség lenne – ilyen helyzet viszont a gyakorlatban nagyon ritkán adódik.

És akkor még itt vannak az olyan nyugati kényelmek is, mint az ujjlenyomatolvasó, a egészen meglepő gyorsaság, vagy hogy univerzális távirányítóként is funkcionál, amivel a tévét és akár még a klímát is vezérelhetjük – 140 ezerért hadd érje már meg. Úgy, hogy a veszélyes budapesti éjszakát is túlélte.