Nyelvtudás nélkül is olvashatunk idegen nyelven íródott könyveket, újságokat
Múlt héten a Jägermeister szervezett egy bulit a falécekből óriási állatfigurákat szobrászkodó Szőke Gábor Miklós stúdiójába, aminek az volt az apropója, hogy különféle véleményformáló emberekkel, tehát újságírókkal és influenszerekkel megkóstoltassák és rögtön véleményeztessék is a Jägermeister Scharf névre keresztelt új italukat.
A Scharf, németül “csípős” igazából a már ismert jéger remixe, ugyanis ugyanazt az 56 gyógynövényt tartalmazza, csak bátran megbolygatták az arányokat. Az új változatban a gyömbér és a galangál uralkodnak, illetve az ital színe is sokkal világosabb, mi több, áttetsző lett, és ami még fontosabb, a végén a nyelőcsövünkbe ugorva csípősen köszön el – bocs, próbáltam ilyen gasztrószakisan fogalmazni!
A jäger-vagy-uni kérdés között ingázóként, én alighanem innentől scharffal válaszolok, de ezt persze majd az idő dönti el, nem egy feles.
De beszéljenek tőlem szakértőbbek is, Szirmai Gergő, a Hollywood Hírügynökség bloggere így nyilatkozott a Scharfról, és ezzel én is maximálisan egyet tudok érteni:
“Leegyszerűsítve, ez egy Jägermeister, aminek csíp a vége. Van benne egy kis csavar, amitől izgalmas az egész. Felismerhető benne az eredeti ital, de ettől az új íztől tényleg különleges”
És mondjuk még annyit hozzátennék, hogy míg az én fejemben az eredeti jäger az unikumhoz hasonlóan ilyen sör melletti klasszik rövid, addig a Scharfot inkább egy pohár szóda mellett tudom a lelki szemeim előtt lévő pulton látni. Az a mondás egyébként, hogy jéghideg shotként, -18 °C-on az igazi, de én ahogy a kisviszkivel is szoktam, beledobtam abba a bizonyos szódába az első korty után – innentől rajtatok áll, hogy rám vagy a Jägerékre hallgattok.
A fotókat Béres Ádám és Somay Márk lőtték, a poszt pedig a Jägermeister támogatásával valósult meg.