Kényelmesen a természetben: a túrabakancs hatékonysága
Huhh. Hol is kezdjük? Bár nem vagyunk biológusok, de az internet megbízhatóbbnak tűnő bejegyzéseinek alapján az van, hogy az embernek nem csak a nyelvén találhatóak ízlelőbimbók, hanem a gyomrában, a tüdejében, az agyában, az ánuszában és a férfiaknak a heréjén is.
Abban egyetérteni látszik az idézőjelektől és dőlt betűktől mentes tudomány, hogy ezek nem látnak el olyan funkciót, mint a szánkban lévők. Hogy pontosan mi a dolguk, az még a jövő kérdése, de valószínűleg a fehérjékkel, cukrokkal és aminosavakkal lehet valami dolguk.
A TikTokra azonban csak annyi jutott mindebből el, hogy a herékkel lehet ízlelni. Vagy legalábbis kényelmesebb volt ennyit átvenni.
Aztán persze, ahogy szokás mostanában, kihívás lett a dologból, és megindult a kísérletezés, hogy vajon miként reagálnak a golyók a szójaszószra, a narancslére meg hasonlók?
És hát az a helyzet, hogy a kísérletezők többször is arról számoltak be, hogy bizony történt ízlelés. Azt azonban fontos hozzátenni ezekhez a forradalmi eredményekhez, hogy az ominózus receptorok a heréken vannak, tehát a heréken, és NEM A ZACSIN! Így ez kábé annyi, mintha csokival összekennéd a homlokod.
És akkor még annyit, hogy abból amit általában ízlelünk, a nyolcvan százaléka a szaglásunkból jön. Valószínűleg innen érkezhettek a nagy szójaszószízlelések a mártogatások közben.