Világizgi sör tért vissza Budapestre!

Négy-öt éve azzal a lendülettel szaladtunk ki a Városligetbe egy Főzdefesztre, hogy nézzük már meg a Tibi sörét! Valami Thorazine Sunrise volt a neve, és azért mondok “valamit”, mert emlékezetből tuti rosszul betűrenddel írtuk be a csetbe. Lényeg, hogy egy New Zealand IPA volt. Aztán úgy alakult, hogy a három-négy kipróbált sör közül tényleg ez a könnyed, ám markáns gyümölcsös IPA volt a legklasszabb, és nyilván az ismeretség miatt, de valahogy ez maradt meg egyedül emlékként arról a napról.

Második alkalommal, amikor Rebák Tibivel már mint világjárt sörfőzővel készítettem egy interjút IDE, akkor is szóbakerült ez a sör. Akkor lefőzve nem volt, viszont kiderült, hogy van egy tök jó sztorija is, amiben fontos, cselekvő szereplő Jonathan Franzen sztáríró is, konkrétan az egyik regényéből van a Thorazine Sunrise, és egy dedikáláson áldását is adta erre a sörre.

Minap pedig Facebookon jött szembe a hír, hogy a Keg sörművházban csapon, majd másnap, december 28-án a Feketezaj téli verziójának hivatalos söreként tér vissza a Thorazine Sunrise. Úgyhogy elugrottunk a Kegbe egy kóstolásra és egy mikrointerjúra!

Urbanplayer: Első saját söröd volt a Thorazine Sunrise. Amikor először készült ez a sör, akkor miért lett olyan, amilyen?

Rebák Tibi: Az átlagnál egy komlósabb IPÁ-t akartam főzni, amiben hagsúlyos a maláta is, közben nem olyan keserű. A komló az onnan jött, hogy volt egy Kohatu nevű blogom, ami most parkolópályán van, így kézenfekvő volt, hogy ez az itthon nem annyira használt komlófajta legyen benne. A blog címének amúgy csak a hangzása miatt választottam a Kohatut, talán maori nyelven sziklát jelent.

UP: Hogy-hogy pont most tért vissza ez a sör?

RT: Alapvetően már annak idején újra akartam főzni, de külföldre kerültem, így elmaradt. Viszont az évek során mindig mondogattam, hogy egyszer majd újra megcsinálom. Végül idén március-április környékén hazajöttem, és elkezdtük Pazinczár Péterrel a Dealbreaker vándorfőzdénket, így az alapok adottak voltak.

A Fekezezajjal meg szintén régóta dumáltuk, hogy csinálok majd nekik egy sört, úgyhogy majd dobozban ezt lehet a fesztivál söreként kapni december 28-án a Dürerben. Alapvetően egy közérthető sört akartunk, így jött, hogy a Thorazine Sunrise legyen az. Közben a sörgeekek számára is izgi tud lenni, mert kohatuval kevesen főznek itthon.

UP: Változott valamit a sör mostanra?

RT: Anno vörösesebb színe volt, keserűbb és édesebb is volt. Az volt a cél, hogy legyen meg ez az alapvető gyümölcsössége, de inkább a komlóra és az élesztőre alapozva, kevésbé a malátára. Ez most egy könnyebben iható verzió lett, úgy, hogy az alapanyagok ugyanazok maradtak, csak egy finomhangolás történt. Ha lesz új verzió, azon is lesz még egy kis csavarás. A fantasztikus új címke viszont biztos marad, Hargitai Fanni nagyon elkapta a fonalat.

UP: Következő lépés?

RT: A kiadón keresztül vagy valahogy most már kéne küldeni ebből a sörből Franzennek is!

(Diszklémer: nincs ekkora sztorija, de ha Csakajósörben jártok vagy valami jobb sörboltban, ne adj isten a Kegben, akkor a Dealbreakertől a Berlin Showdown fantázianevű kávés-vérnarancsos savanyú sört adjátok be. Annyira király, hogy konkrétan elnevettem magam kóstoláskor, hogy ez nem igaz.)