Ráadásul tőlünk nem is olyan messze, a szomszédos Ausztriában:
A Bechter Zaffignani Architekten szüleménye ebből a szempontból egy bátor vállalás, hiszen ma már az ilyen jellegű épületek és a nyomasztás közé egyenlőségjelet szokás tenni.
Itt alighanem az volt a nagy szerencse, hogy ez nem egy lakóház, vagy irodakomplexum, hanem egy vízerőmű irányítóközpontja. Márpedig az anyag és annak a színe épp a vízzel kapcsolatos (hidraulikus!) építőmérnöki munkák egyik tipikus főszereplője: a beton az a matéria, ami képes megbirkózni irgalmatlan víztömegekkel. Ráadásul biztonságot és hosszú élettartamot sugall – állítják a tervezők.
Ám ha megnézzük a beltérben készült fotókat, máris más a dolgok állása, kommunista rozsda helyett egy élhető, a tisztaság érzetét közvetítő, modern miliő tárul elénk:
Az előre és hátraugró betonnyúlványok ráadásul egy turbina mozgását idézik meg. Aki mindezt látni akarja a saját szemével is, csupán a nyugat-ausztriai Silzig kell mennie.