Most a los angeles-i Future Tongue művészkollektíva látogatta meg őt labirintusszerű stúdiójában, amiről csak annyit tudni, hogy az Echo Parkban van, két tacós büfékocsi között, de hogy pontosan hol, az természetesen titkolózás tárgyát képezi. Mindenesetre már a fenti egyperces videó is épp eleget mesél arról, hogyan dolgozik egy ekkora hírneves kreatív – igaz, munkatársait, akiknek valószínűleg oroszlánrészük van a mindennapi munkákban, épp nem látni.
Fairey ilyeneket mond el, hogy:
Gyerekként még nem vette komolyan a rajzolást, de elsős korában már megnyert egy iskolai rajzversenyt egy repülőgép lerajzolásával
Mindig azt csinálta, ami foglalkoztatta a gondolatait, a siker csak egy szerencsés melléktermékként jelentkezett
Miután egész nap melózott, este, amikor a gyerekei ágyba kerülnek, elkezd egy második ötletelős műszakot is otthon. Nem érezné jól magát, ha egy-egy projektet beáldozna csak azért, hogy több szabad ideje legyen
Szerinte azért is dolgozik megszállottan, mert miután kamaszként diabétesszel diagnosztizálták, az apja közölte, valószínűleg egy húszassal kevesebbet él majd, mint az átlagember
Kedvenc idézete a Public Enemytől a “reach the bourgeois and rock the boulevard”, mert számára fontos szólni a társadalom minden rétegéhez, az utcához és az elithez is.
Reggeltől estig szól itt a punkrock, a hiphop és a metál
Inspirációkról, technikákról, kézzel festésről és egyebekről is esik még szó az interjúban, ami egészében itt olvasható.
