Tökéletes offline marketingeszköz a plakát kültéren és beltéren egyaránt
Linka Zsuzsi és Markó Áron húzott egy kreatívat.
A kisklambók figyelmét lekötni nem könnyű, ezt tudjuk jól. Azt viszont nagyon is el tudjuk képzelni, hogy a Soft Opening című kötet könnyedén áthidalja ezt a problémát.
Ebbe a “könnyűségbe” összesen két évnyi melót raktak a szerzők, aminek a végén viszont mind a gyerek, mind a szülő magához ölelheti a wow-effektet, annyira jó végigmenni ezen a sztorin. És azért jó, mert nem csak szövegeket és rajzokat tartalmaz, hanem látványos módon kifürkészhető titkokat, és még kapcsolódó zenét is. De a Kickstarter-projekt kapcsolódó videója többet elmond – lejjebb pedig megszóltatjuk az alkotókat is, de először nyomjátok a playt:
Az alkotók 50 százaléka, Áron azt mondta el az Urbanplayer kérdésére Walterről, a vombatról, hogy
szerelemprojektnek indult, az irodai meló elől menekültek bele ebbe a fantáziavilágba,
aztán, úgy tűnik, annyira beleragadtak, hogy végül Magyarország egyik leginnovatívabb gyerekkönyvét sikerült kitolni a cső végén.
“Zsuzsival ezer éve jó barátok vagyunk, így ismertem a rajzait, amiket különösebb cél nélkül csinálgatott – és ugye a dolgok, amiket az ember cél nélkül csinál, gyakran épp emiatt kezdenek el nagyon jók lenni. Ezek is ilyenek voltak. Aztán addig unszoltam, míg kötélnek állt, hogy vágjunk bele ebbe. Így a vizuális világ adott volt: pufók, szőrös állatok, többségében szomorúak, irónia, banális problémák, és főként az éhség, mint főellenség.”
“A másik dolog, ami a mesekönyv-csinálás irányba terelt minket, az az volt, hogy időről időre akadtak a kezünkbe mesekönyvek, amik többségében bugyuták vagy leereszkedőek, ez pedig sokszor nagyon zavaró – felnőttként mindenképp, de szerintem ezt a gyerekek is érzik.”
És az illusztrációk is csak nagyon ritkán igényesek – tette hozzá Áron. És ez nagyon nincs jól – gondolták ők.
Így kezdett el körvonalazódni egy olyan illusztrált mesekönyv ötlete, amit telepakolnak mindenféle popkulturális utalással, hogy mesélés közben a szülők is szórakozzanak. Ehhez jön még hozzá Zsuzsi kényszeresen aprólékos hozzáállása, aminek nyomán akár komoly kutatásra is szükség lehet, ha az ember meg akarja érteni, miért került valami valamelyik képkockára.
És akkor még ott van az is, hogy UV-fénnyel még tovább tágul a Soft Opening univerzuma:
“Egy idő után elkezdtek szűkösek lenni a mesekönyv keretei, mert már túl sok olyan háttértörténetünk volt a könyv szereplőiről (illegális munkavállalók, bukott politikusok, közepesen piti gengszterek stb.), amit nem akartunk kihagyni. Így jutottunk el végül az UV festékhez, ami végre teljes szabadságot engedett. Azt csinálunk, amit akarunk, lehet crackfüggő a hangyász, ha akarjuk, mindent lehet. Innentől lett izgalmas, mert ezek a kis háttérsztorik meg a sok apró vizuális gag elkezdett nagyon koherens lenni, és
így lett végül a mesekönyvünk valami, amit lehet, hogy nem is a gyerekek fognak a legjobban élvezni.
Ráadásul a munkamódszerünk sem volt épp klasszikus: párhuzamosan dolgoztunk a szövegen (főleg én) és az illusztrációkon (csak a Zsuzsi, leszámítva azt az egy fej salátát, amit én színeztem és nagyon büszke vagyok rá), folyamatosan oda vissza dobálgattuk az új anyagokat, ötleteket, így a történet folyamatosan alakult. Ettől volt igazán izgalmas és azt reméljük, hogy ettől lett a végeredmény is egy kicsit más. Mint a jó kenyér: a sok dagasztástól rendeződtek be az apró szálak, álltak irányba és alakult ki az a textúra amiben fel tudtak fújódni azok a kis buborékok…”
A Soft Opening (vagyis a majdani megvásárlóinak) legnagyobb szerencséje, hogy az alkotók nagyon lelkesednek a szép kiadványokért, printekért, és mindenért, ami igényes és papíron történik, ezért feladták maguknak a leckét, hogy ez is megugorja a lécet.
Ránézésre ez megtörtént, de hogy kézbe is vehessük, ahhoz irány a Kickstarter-oldal, ahol már 30 eurótól is lehet támogatni a könyv sorozatgyártását.