A távoli elérés egyre inkább alap követelmény a kamerarendszerek esetében
Skardelli Mátyás, a MOME végzős építészhallgatója a diplomamunkájában olyan mászóklubot álmodott a Nagymező utcába, amivel nem csak a történelmi utcafrontot változtathatná meg, hanem valószínűleg a város turistaútvonalait is.
A lehetséges helyszínül szolgáló Paulay Ede utcánál lévő foghíj most így fest:
Mátyás alapgondolata az volt, hogy valami olyan természetközeli dolgot teleportáljon a város szívébe, ami a napi pörgés mellett egyébként elérhetetlen lenne a budapestieknek. A sziklamászás pedig tökéletesen megfelelt ennek a kívánalomnak.
A tervrajz ismertetőjében azt írja, fontos kérdés volt, hogy miként illeszkedjen az új épület a mellette lévő százéves házak közé. A tervrajzok alapján arra jutott, az lesz a legjobb, ha az évszázadok erőltetett áthidalása helyett a meglepetés erejével – egy épp jó helyre becsapódó meteorként – egy hatalmas sziklát ékel a tátongó lyukba.
Ez a sziklaforma külső extrémségével rögtön jelezné is, hogy belül (és egyben itt a város közepén) olyan extrém dolgok történhetnek, mint a sziklamászás. A föld alatt kezdődő épület egyébként teljesen körbejárható lenne, tovább erősítve a térbűvöletet. A karcsú sziklaforma ugyanakkor szervesen kötődne a város szövetébe, hiszen tartozna hozzá kávézó és bicikliparkoló is, valamint a házak között létrehozott terek is a belvárosi udvarok megszokott hangulatát idéznék – ha szokatlan megközelítésből is.
Mi keresztbe tett ujjakkal szorítunk azért, hogy a megfelelő emberek zöld utat adjanak ennek az ötletnek, mert ez az üdvözölendő funkciója mellett a város egyik fontos látványossága is lehetne a mászóklub épülete.
(via Designisso)