A Hollandiában élő magyar fotós, Klenyánszki Csilla egyszerű tárgyakat bizarr egyensúlyba rendező képeire már egy csomó menő külföldi blog felkapta a fejét. Most mi is beszélgettünk vele. Könyvélen egyensúlyozó pohár, szívószálon billegő gyertya: most kiderül, hogyan jött létre ez a párhuzamos világ!
Urbnplyr: – Mikor kezdtél fotózni?
Csilla: – Engem a fotózás elég későn, úgy 18 éves koromban kezdett el érdekelni. Előtte is volt már mindenféle művészeti hajlamom – sokáig a Színház- és Filmművészetire akartam menni – de nem tudtam, hogy mi az, amiben elég tehetséges vagyok ahhoz, hogy azzal komolyabban foglalkozzak.
Urbnplyr: A legtrendibb dizájn- és fotóblogok foglalkoztak veled.
Csilla: – Örülök neki, sőt mindig meglep, ha valahol fent vannak a képeim, de azért én még nagyon az elején vagyok ahhoz, hogy ezt komolyan vegyem. Az egész dolog most kezd kialakulni és szerintem majd az elkövetkező 5 évben fog kiderülni, hogy valóban miről is van szó, vagy hogy mit érnek a munkáim. Az ilyesfajta megjelenések igazából arra jók, hogy így az ember megpróbál még jobban koncentrálni, mert érzi, hogy figyelik és ennélfogva bizonyítani akar.
Urbnplyr: – Legújabb sorozatodban az állóképek olyanok, mintha csak maga a fotó tartaná őket össze. Miféle egyensúly ez?
Csilla: – A Good Luck sorozat egyfajta meditációként kezdődött; olyan képeket akartam létrehozni, amikhez koncentráció, illetve türelem szükséges. Ebből következett egyfajta egyensúly megteremtése, vagyis hogy a képeken belül a különböző elemek egymásra legyenek utalva.
Urbnplyr: – A Mug’s game sorozatot pedig a sárga pontok fűzik össze, ahogy én látom. Számodra mi közöttük a kapocs? És általában mi alapján rendezel sorozatba képeket?
Csilla: – Érdekes, én a sárga pötty vonalat eddig nem vettem észre. Ez egy nagyobb sorozat, az X marks the post része, tehát a Mug’s game csak egy fejezet, aminek számomra az összekötő elemei a játékok voltak.
Urbnplyr: – Mostanában merre tájékozódsz, honnan érnek impulzusok? Kívülről inkább, vagy munka közben?
Csilla: – Próbálok képben lenni, de az utóbbi időben nincsen túl sok időm mindenféle blogokra, oldalakra. Az inspirációm egyébként is főkent a környezetemből jön, most például elkezdtem egy projektet, aminek az a lényege, hogy mindennap kell csinálnom egy képet, mindentől függetlenül, nem is rendes kamerával, vagy beállított világítással, hanem csak a telefonommal. Így mindennap megpróbálok létrehozni valamit, ezzel is nyomást gyakorolva saját magamra.
Urbnplyr: – Fotósok közül van olyan régi kedvenced, akit régóta sokra tartasz?
Csilla: – Hollandiában nagyon erős fotós múlt van, annak is kifejezetten a still life része az, ami meghatározó. Nekem személyes kedvencem, akinél a gyakorlatomat is csináltam, Elspeth Diederix, mert ő olyan képeket tud készíteni, amik hihetetlenül egyszerűnek tűnnek, mégis, ha jobban belegondol az ember, rájön, hogy nagyon nehezek. Aki most hirtelen eszembe jut még az Lernart & Sander, de ők főként filmeket csinálnak.
Követések:
http://www.klenyanszki.com/
http://instagram.com/csillaklenyanszki
https://www.facebook.com/trapezgaleria (Csilla az ő művészük)