Puskás Marcell grafikus keresett meg minket azzal, hogy volna itten valamije. A valamiknek nagyon szoktunk örülni, különösen, ha mindennek tetejében még valamilyenek is!
Kiderült, hogy egy adventi kalendáriumról van szó, de kicsit sem a megszokottról. “Kollektív forgatókönyvünk idén kényszerpihenőre ítél minket, de a kihívások mellett talán olyat is ad ez az időszak, ami rég hiányzott. Végre van időnk” – leplezte le misztikus kiindulópontját Marci.
“Végiggondolhatjuk a legszebb emlékeinket, elmerülhetünk a múltban, értékelhetjük a jelent és megálmodhatjuk a jövőt azokkal, akik a legfontosabbak számunkra. Miért ne legyen ez az ajándék?”
A kérdés adott, így hát erre az ötletre húzta fel az Emléknaptárat, ami csak a vásárló / fogyasztó / ajándékozó munkájával együtt lesz teljes.
Úgy néz ki a dolog, hogy a poszterkészlet az advent négy hetét kíséri végig, és hétről hétre más időbe ugrik.
“A játékszabály egyszerű: töltsétek ki az adott hétre szóló posztert közösen, és hogy a másik ne lássa, amit írtatok, minden sor után hajtsatok egyet a papíron. A hét utolsó napján tekerjétek ki a posztereket, és osszátok meg egymással az összegyűjtött emlékeket. Ha képesek vagytok uralkodni a kíváncsiságotokon, várjatok karácsony napjáig, és egyszerre olvassátok el a négy posztert. Ha szeretnétek meglepni vele valakit, a kalendárium szólóban is működik: egyedül is kitölthető, de akár önmagunknak is jó program lehet mint évzáró számvetés és tervezgetés.”
Köszi Marci, mutassunk akkor még belőle egy kicsit:
És akkor a lényeg: