Egy felszabadító és bensőséges jelenlét: Somló Dáviddal beszélgettünk

Somló Dávid: – A Között előzménye a Mandala című darabom aminek a koncepciója 2015 nyarán született meg. Ez több olyan elemből állt össze, amit előző darabokban is használtam, főleg a Londonban született munkáimban. Ezek közönségbevonós előadások voltak, ahol a hang és az előadó decentralizáltan van jelen, tehát körülötte történnek és hallatszódnak a dolgok. A Mandala úgy néz ki, hogy felrajzolok az előadói térbe útvonalakat, amik egymást keresztezik, a nézők pedig kapnak egy útvonalat és hangszórót, amikből szólt az előadás kompozíciója. Ezekkel a hangszórókkal a kezükben sétálnak az útvonalakon a résztvevő nézők. Ahogy a résztvevők folyamatosan keresztezik egymást, egy látványos, játékos koreográfia alakul ki, ami folyamatosan változik. Lassan története lesz a találkozásoknak, és egy felszabadító és bensőséges jelenlét szokott kialakulni. Ez az előadás végül tavaly lett bemutatva Angliában, ami azóta kábé egy tucatszor került előadásra. Voltam vele Írországban, Berlinben, Olaszországban és Brazíliában is. Ősszel a Reality Research Festival keretében kipróbálhattam a darabot egy pesti közterületen a Boráros téren is.

Az előadások tapasztalatai egy csomó további verzióra inspiráltak. Érdekes lenne ezt megnézni akár süketekkel és vakokkal is, mert nagyon egyszerű tereket kell bejárni, a hangszórók mély rezgése pedig olyan fizikai érzetet ad, amikhez ők is tudnak kapcsolódni. Izgat az is hogy bemutassam majd elhagyott iparterületen is. A Közöttet Trafó felkérésére készítem, ami nagyon jó lehetőség, mert kipróbálhatok egy csomó ötletet.

Urbanplayer: – Mennyire befolyásolja a darab kimenetelét az aktuális helyszín?

SD: – Teljes mértékben. A Között kifejezetten olyan lesz, ami a Trafó kisterméhez van igazítva. Most nem csak az előadótérből megszólaló mozgó hangszórókból fog megszólalni a darab, hanem a beépített hangfalakból is, valamint további kis hangfalakat is elhelyezek a tér különböző váratlan pontjain, úgyhogy lehet majd fülelni rendesen.

UP: – Az egyes előadások között mi volt a legfontosabb különbség?

SD: – Ami engem különösen izgat, hogy ez egy annyira nyitott formula, annyira kevés segítséget és támpontot ad, hogy hogyan kell viselkedni, hogy a legkisebb körülménybeli változás is teljesen más hangulatot eredményez. Nem annyira a kulturális különbségek voltak a meghatározóak, mert igazából elég hasonló közönségek jöttek el az egyes előadásokra. Sokkal fontosabb volt, hogy milyen volt a terem, hogyan engedték be az embereket, ki és hogyan mondja el az utasításokat, hányan vettek részt stb.

UP: – A Között leírásában ki volt emelve a külső és a belső hallás különbsége. Hogy fog ez kinézni?

SD: – Most lesznek olyan résztvevők, akik specifikus instrukciókat fognak kapni és azok értelmezése alapján fognak létezni a térben, a többiek pedig a belső monológjukat követve fognak haladni, aszerint, ahogy ők értelmezik a körülöttük történteket. Közben pedig a sok helyről megszólaló hangok, és hangjelentek egy újabb réteget adnak a térben létezéshez és az értelmezéshez. A Mandalában csak az útvonalak voltak felrajzolva, így szinte teljesen az adott csoport dinamikáján múlt. A Között az instrukciók és a nagyobb zenei váltások miatt sokkal egy felépítetted dramaturgia szerint fog változni.

Engem elsősorban az érdekel, hogy olyan rendszereket teremtsek, amik valamilyen szinten maguktól tudnak működni, és hogy egyszerű elemekből kialakuljon valamiféle komplexitás.

UP: – Ahogy mesélsz kicsit olyannak tűnik számomra a Között, mintha a Mandala lett volna az, ahol az óvónéni háta mögött azt csináltak a gyerekek, amit akartak, most pedig visszajött az óvónéni és ő is részt vesz a játékban. Ezzel nem veszik el a performansz kötetlensége?

SD: – Egy feladat, egy minimális fókusz szerintem éppen hogy nem korlátozza a szabadságot, sokkal inkább segít elmélyíteni a dolgot .Az olyan gátlásosabb résztvevőknek pedig, akik nem szoktak hozzá az ilyenfajta formákhoz kifejezetten felszabadítható is lehet. Engem éppen ez a finomhangolás érdekel, hogy mennyi instrukcióval lehet a legszabadabb, leginkább produktív játékot előidézni.

UP: – A jövőbe tekintve mi lehet ennek a projektnek a sorsa?

SD: – A Között végül lehet, hogy úgy is között lesz, hogy a Mandala és egy egészen új dolog között képez átmenetet. Az biztos, hogy szeretném minél jobban helyspecifikussá tenni a ezt a formát. Eddig mindenhol ugyanazzal a kompozícióval dolgoztam, később szeretném a zenét is az aktuális terekhez igazítani, több városi hanggal például. Bekerültem egy a Placcc Fesztivál által szervezett Norvég-Magyar helyspecifikus rezidencia programba, aminek keretében a következő hónapokban ezen fogok dolgozni. Május tájékán nagy valószínűséggel sikerül is összehozni az Artus gyártermére átültetett barangolós előadást. Ezenkívül pedig majd a nyári fesztiválok során szeretnék egy erdei verziót is.

***

A Között bemutatója január 16-án lesz a Trafóban, ahol Frekvenciák című program keretein belül Gryllus Ábris és Vadas Zsófia is bemutatnak egy audiovizuális installációt, a POST_-ot. Somló Dávid pedig a Közöttön túl a Búcsúkoncert nevű zenekarból alakult Újzenekarral is játszik a fesztiválon, gitárosként, január 14-én a Gustave Tiger és a Ricsárdgír társaságában. Részletek ITT.