Fogyassz matcha pohárkrémet menopauza idején is!
Urbanplayer: – Hogy kezdtetek el közösen zenélni?
Porteleki Áron: – 2013-ban kezdtünk el intenzívebben találkozni és zenélni a Nyúzzatok meg című kortárstánc-darab kapcsán. Ezután kíváncsiak voltunk, duóként, hogyan tudunk együttműködni. A darabhoz készült zenékhez képest, ezekben a duó-kompoziciókban visszakerül a fókusz a zenei mozzanatokra, mint önálló történés. Ez lehetőséget ad egy csomó szabad játékra, de komponálás szempontjából is izgalmas a két hangszer határait feszegetni: mennyire tudnak megtölteni egy hangzást, és a megszokott játékunkhoz képest még milyen hangokat, megoldásokat hoz ki belőlünk ez a felállás.
UP: – Mire utal a lemez címe, Secrets Of The Fisherman’s Wife?
Czitrom Ádám: – A cím egyben az egyik számunknak is a címe. Gyakran el szoktunk képzelni egy-egy számhoz egy apró történetet vagy karaktert, mint hangulati vezérfonalat. Ebben az esetben egyfajta pasztorális noire krimit találtunk ki egy halász feleségének a titkos életéről.
Van ebben a történetben gyilkosság, féltékenység, pletyka, titkos szeretői viszonyok, és mindezeknek a hétköznapi banalitásba való beférkőzése.
A többit a hallgatóra bízzuk…
UP: – Van több feldolgozás is a lemezen. A koncepció szerint hol találkozik ezeknek a világa a sajtát számaitokkal?
PÁ: – Mint a lemez címadó dalánál is, a szám karaktere a fontos, azzal dolgoztunk, ami eszünkbe jutott a számról. A John Coltrane-féle Wise One esetében, rám egy Archie Shepp-féle verzió hatott leginkább, annak a lazaságával próbáltam hozzáállni a saját verziónkhoz. A Sinks When She Rounds The Bend-nél pedig a szerzőről, Mary Halvorsonról található internetes fotók szikársága, a csaj kisugárzása, ami számomra meghatározó, amikor játszuk.
CzÁ: – Olyan számokat dolgoztunk fel, amelyek hangszerelés szempontjából érdekesek lehetnek egy dob-gitár felállásban. A duó formáció mindenképpen magában hordoz valamiféle hiányosság érzetet, amivel lehet játszani.
Olyan ez, mint a nagylyukú sajt, ami valahogy pont attól lesz több, hogy kevesebb – a levegő teszi, talán.
A Halvorson-számban egy komplett jazz quintet hangszerelést kellett átültetni, a Wise One pedig egy viszonylag korai Coltrane-szám, amit mi inkább a késői free korszakából inspirálódva játszuk.
UP: – A lemezbemutató koncerten a Buster Keatonnal álltok össze.
CzÁ: – Volt annak már precedense, hogy együtt játszottunk. Szerintem nagyon jól egészíti ki egymást a két formáció hangzásvilága. Ők is egy duó, tehát ennek az eseménynek lehet az a koncepciója, hogy ebben a felállásban való zenélést ki hogyan értelmezi. A Buster Keaton inkább egy groove-os, elektronikus vonalról közelíti meg, mi meg egy nyersebb, hektikusabb oldalról.
PÁ: – Alapvetően tök más a kettő, de például hasonlóan hosszú ívekben gondolkodunk, és náluk is inkább belső sztorik viszik a kompozíciókat, nem pedig virgázások meg szólók, mindez nagyon kifinomult hangzásokban megoldva. Kíváncsi vagyok, mi jön ki, ha együtt ülünk rá egy hosszabb technoid grúvra.
(A zenekarfotót Gaya Arutyunyan készítette, a borító pedig Hodosy Enikő munkája.)