Az elmúlt hónapok kétséget kizáróan legjelentékenyebb agyaselektronikai rendezvénysorozata az Electrify, amit mi is folyamatosan figyelemmel követünk.
Közönségét többnyire rokonszenves, érdeklődő, nyitott értelmiségi fiatalok alkotják (ahogy az a legutóbbi nyereményjátékunkkor is kiderült, amikor azt kérdeztük, kinek mi volt a kedvence a sorozat korábbi felvonásaiban, és ezt indokolja is meg levelében, az indokok pedig nagyon jól összeszedett és megfogalmazott indokok voltak, még ha nem is adtuk őket közre), meg persze a szakma nagyjai: ennyi szervezőt, gépzenészt, grafikust és dj-t ritkán látni egy kupacban. Akiket most hétvégén egytelen fő kérdés foglalkoztatott:
miért kellett az a strobi?
Az ugyanis megállás nélkül záporozott ránk. Ha esetleg valaki nem volt ott, igyekszünk érzékeltetni, az okostelefonok még slo-mo üzemmódban sem bírták követni, úristen (régi technópartikon edződött embereknek ez csak bemelegítés):
Kopogtattunk a Trafósoknál, hogy meséljenek erről. Nem csak meséltek, de egyenesen egy ridert is küldtek. Amiből kiderül, hogy szó sincs technikusi hibáról vagy a szervezők agymenéséről, amit láttunk, az Ben Frost fejéből pattant ki.
“Semmi szín… Nem, még kék sem… Tudom, ez sokkolóan hathat, de a kék is egy szín, a Wikipedia is ezt írja, rákerestem az interweben!!! FEHÉR… Csakis FEHÉR… Szeretjük a FEHÉRET.. Ellensúlyozza a szívünk feketeségét (amiből jó sok van)! Ne, ne csináljatok fényshow-t… És ne is próbáljátok követni a zenét… Legyen olyan, mint egy epilepsziás roham… STROBIK… sok strobi, ha van… Legyen folyamatos szőnyegbombázás velük, tekintet nélkül a zenére…”
“Ha nem leszek rosszul a show végére tőlük, akkor ott valami gond van.”
Az ausztrál származású, jelenleg Izlandon tengődő zenész hasonlóan radikálisan fogalmazott a füsttel kapcsolatban: legyen belőle annyi, hogy a végére tüdőrákot kapjunk. Hát ennyi.
Bárcsak legalább ennyit beszéltek volna az emberek utólag arról, hogy az estét valójában a másik meghívott, Vessel nyerte. Csak ő beérte a szimpla sötétséggel is.