Tökéletes offline marketingeszköz a plakát kültéren és beltéren egyaránt
Nemrég gondoltunk egyet, éspedig azt, hogy időről-időre összeszedünk pár újdonságot a fasza popzene, urbánus zene, gépzene és indie zene világából, aztán egy posztba tereljük őket. A bekerülés egyetlen feltétele, hogy az adott zene annyira naprakész legyen, hogy szinte mi is csak lehorgasztott fejjel kullogjunk mögötte – úgyhogy mindjárt nyissuk is a sort a sötét atmoszférákkal játszadozni szerető Zebra Katz-zel (a fenti képen a bal alsó sarokban), akinek ezt a milliós megtekintés fölé emelkedett számát már a párizsi Fashion Week himnuszaként is éltették. DRKLNG címmel most egy új mixtape-pel ágyaz meg a bizarrabb péntek estéknek, benne basszusnehéz alapokkal és tikkasztóan döngicsélő reppekkel. Fogunk még róla hallani.
Június 4-én érkezik minden idők egyik legkarcosabb riffekben utazó stoner rock brigádjának, a Queens Of The Stone Age-nek hatodik stúdióalbuma, a …Like Clockwork, amit lidérceket nyomó (és eléggé erőszakosra szabott) animációs videókkal meg egy szokatlan kampánnyal kezdtek felvezetni, és most itt a legfrissebb, és egyben talán legmokányabb eresztés, az If I Had A Tail, amivel együtt már tényleg bátran kijelenthetjük előre, hogy fajsúlyos lemez van érkezőben.
Egy másik egészestés élmény is megjelenésre vár: közel három év után, e hónap végén jelentkezik második várva-várt albumával a Mount Kimbie brit elektronikus duó, ami azzal lopta be magát a zenebubusok playlistjeire, hogy félelmetesen varázslatos, bőr alá hangyásodó, leginkább buli utáni pirkadatkor hazafelé működő trekkeket írt a bemutatkozó lemezére. Dominic Maker és Kai Campos időközben a Hot Flush kiadótól a legendás Warphoz igazolt, ami már önmagában kiváltja a wow-faktort, de mindennek tetejében most egy fiatal brit tehetséggel, a mindössze 19 éves, roppant karakteres külsejű és orgánumú King Krule-lal közös szerzeményüket is közzétették. Ámuljunk, kérem:
Ó hát persze hogy nem maradhatunk le a bass music szakág legzsengébb hajtásairól, így a londoni Lokiboi future garage törekvéséről sem: ez az első szóló megnyilatkozása, a Late Reaction EP, amit úgyszintén örömmel nyújtunk át, hiszen vonzó darab.
Mindenki a Daft Punkról beszél, mi ezen már túlvagyunk, úgyhogy beszéljünk inkább az albumon vendégszereplő diszkópápáról, az 1977-es I Feel Love-ért felelős (és azzal egy nagyobbfajta szintetizátorforradalmat kirobbantó) Giorgio Moroderről, aki most egy Google Chrome-os mobiljátéknak írt zenét, ami ennek megfelelően a webes szupercég csatornáján lett nyilvános. Ez a Racer, ez meg a játék maga:
Könnyű dolga van annak, aki Rihanna mellett működhet közre egy olyan slágerben, amit már 128 millióan néztek meg a YouTube-on. Mikky Ekkonak (címlapképünk jobb alsó sarkában) azonban a jelek szerint ez legfeljebb egy ugródeszka lehetett, vagy még az sem, hanem csak egy kitérő, mert ez az új,nyers demónak mondott dal eddigi karrierjének lehető legmagasabb színvonalon megírt opusza. És hallhatóan magasról szarik arra, miből lehet Billboard-toplista első helyezett, hiszen az első árva beat a zene harmadik percéig még csak meg sem jelenik. Ha valamivel le akarod zárni a napod, akkor ez legyen az!