Hogy ő lett a headliner, az már csak azért is üdvözítő, mert a magentások eléggé odafigyelnek a megfelelő viszonyokra (ne legyen tömegnyomor, jó fények és hang legyen), másrészt mégiscsak arról a költői arcélű és leheletfinom falzettójú emberről beszélünk, akiért Los Angelestől Tokióig mindenki elveszti a fejét. Na de mindent tudsz-e róla? Ha megvan az öt pipa, akkor fizetjük a belépődet gratulálunk!
A Wilhelm Screamről beszélünk, amiben bár nem hangzik el semmilyen kiáltás, mégis egy ilyenről nevezte el Blake. A Wilhelm Scream eredetileg ugyanis egy stock-hangeffekt, amit először egy 1951-es filmben sütöttek el, nevét pedig az 1953-as The Charge at Feather River című westernben szintén ugyanennyire fájdalmasan felordító Wilhelm közlegényről kapta. A kissé infantilis sikolyt azóta több mint 200 filmben vágták éppen kinyúvadó szereplők alá, a Csillagok Háborújától Indiana Jones-mozikon át a Batman visszatér-ig.
James Blake apja, James Litherland a hatvanas-hetvenes években hard rock zenekarokban pengetett, például abban a Bandit nevű együttesben, amit a később az AC/DC-t erősítő Cliff Williams is megjárt (ilyeneket játszottak). Litherland a kétezres években szólóra váltott, a Where To Turnt 2006-ban írta, ezt dolgozta fel aztán a fia négy évvel később – és tette debütalbumának egyik húzózenéjévé.
Legalábbis zenekarposzter, az nem volt. Arra viszont emlékszik, mi került ki először a falra: William Blake 1794-es festménye, a The Ancient Of Days. Egy interjúban azt mondja, 17 éves lehetett akkor, és így visszagondolva nagyon vicces, de alighanem azt akarta üzenni ezzel a világnak, hogy ő bizony egy megátalkodott entellektüel.
2007-ben szülinapi buliba volt hivatalos egy brixtoni klubba. Életében itt hallott először ilyet furcsa, morgós basszus-szörnyeket, ám míg a haverjai rövid úton elhagyták a helyszínt, ő, aki addig a Goldsmiths University-n próbálkozott zenetanulással, rájött, hogy eddig a rossz csónakban evezett. És ott maradt. És két évvel később már megírta ezt.
“Egy pár dal. Rajta vagyok” – fogalmazott szokásos, már-már arisztokratikus visszafogottságával a Bonnaroo fesztiválon a kezébe adott mikrofonba. Ahol azt is elmondta, hogy a Bon Iver-es Justin Vernon is helyet kap az albumon, meg “szórványosan Kanye.”
Szintén egy interjúban fogalmazott úgy, hogy a nem-tudom-mit-hoz-a-holnap állapot, legyen szó a kapcsolatáról vagy a karrierjéről, feltölti kreatitivással. Különleges stimuláns, de tetszik neki.
A németországi Kölnben ugyanis másfél éve már fellépett egy EB-feszten. Nekünk annyiban szerencsénk lehet, hogy ide már jó eséllyel elhozza tesztelni az új szerzeményeit is!