Ma már az élet minden területén alapvetésnek számít, hogy minimum alapszinten tudjunk kommunikálni valamilyen idegen nyelven – értve ez alatt elsősorban az angolt. Ehhez rengeteg lehetőség adott is, sokan valahogy mégis bajban vagyunk, ha élesben kell használnunk egy idegen nyelvet. Ne hagyjuk, hogy ilyen helyzetekben kvázi funkcionális analfabéta váljon belőlünk: tudatos elhatározással igenis többet hozhatunk ki a nyelvtudásunkból!
Az Eurostat felmérései szerint Magyarország az idegen nyelv tudásban a legrosszabbul teljesítő országok között szerepel: a magyarok több mint fele saját bevallása szerint nem ért egyetlen idegen nyelven sem. Bár a 30 év alattiak nyelvtudása sokkal jobb, mint az idősebb korosztályé, az uniós átlagtól sajnos ez is messze elmarad. És különösen rosszak a mutatók az aktív nyelvhasználói készségek tekintetében: a fiatalok már kétségtelenül tanultak az iskolában valamit, ám nem igazán tudják azt alkalmazni. A megértéssel is gondok vannak, az önálló megszólalásról vagy mondjuk egy önéletrajz megírásáról – ami pedig alap – nem is beszélve.
Ezt már leírni is döbbenetes a 21. századi globalizált világban, ahol a magyar munkavállalók negyedét multinacionális cég foglalkoztatja, és a szoftverfejlesztőtől a logisztikuson át a kamionsofőrig jóformán mindenkinek a munkájához kell az idegen nyelv. Évente akár többször is utazunk külföldre nyaralni vagy más ügyben, a világ legtávolabbi pontjairól rendelünk napi szinten termékeket, és még csak ki sem kell tennünk a lábunkat a lakóhelyünkről, hogy nagyszámú külföldivel – itt tanuló diákkal, önkéntesként világot látó fiatalokkal és háborús övezetekből menekülőkkel – kerüljünk kapcsolatba.
Induljunk ki abból, hogy mindannyian tanultunk az iskolában legalább egy nyelvet, csak nem igazán hatékonyan, vagy egyszerűen veszni hagytuk a befektetett munka gyümölcsét – most tehát van egy olyan (akár láthatatlan) alapunk, amit csak használható szintre kell hozni.
Dolgozó, esetleg családos, elfoglalt felnőttként a legfontosabb, hogy megtaláljuk a nyelvtanuláshoz azokat a kereteket, amit be tudunk illeszteni az életünkbe, és passzol a személyiségünkhöz. Azaz:
Ehhez az objektív feltételek mellett fel kell tudnunk mérni, hogy:
Ezen szempontok mérlegelése alapján választhatunk:
A kutatások szerint a heti egy intenzív nyelvóránál sokkal hatékonyabb, ha naponta foglalkozunk valamennyit az idegen nyelvvel – ez lehet akár szótanulás, filmnézés, nyelvtanozás vagy társalgás, a lényeg, hogy a nyelvvel foglalkozzunk. Az aktív használat és az ismétlődően előkerülő ismeret elősegíti a bevésést, azaz hogy a tudás a rövid távú memóriából átkerüljön a hosszú távú memóriába, illetve hogy készségszinten tudjuk alkalmazni.
(Szponzorált tartalom)