A kaliforniai Wilmington az egész Egyesült Államok egyik legszmogosabb területe – itt terül el az ország harmadik legnagyobb olajmezője, többszáz finomítóval. Nem csoda, ha néhány helyi nekiindul, hogy kezdjen valamit ezzel a helyzettel.
Főleg akkor nem csoda, amikor az anyádat mellrákkal diagnosztizálják, neked pedig rendszeresen fáj a fejed, és meg akarod élni a negyvenet. Vagy a harmincat.
Különösen érezhető gombócot képes formálni az ember torkában, amikor a Communities for a Better Environment szervezet főhadiszállásán az érdeklődő fiatalokat megkérdezi az előadó, kinek a családjában van vagy volt asztma, daganat, légcsőhurut, ki tapasztalt már émelygést, torokkaparást – és erdőként tornyosulnak a magasba a kezek. Nem lehet nem észrevenni, hogy ezek a srácok itt az életükért indulnak a környezetvédő csatába, nem azért, mert láttak egy videót a dühös Greta Thunbergről.
A harcuk pedig nem egyszerű: az olajvállalatok számos helyi iskolát, intézményekt támogatnak a temérdek pénzükből, ami eléggé aljas taktika a hallgatás megvásárlására – a közösségtől elvárják, hogy hálásak legyenek. Ez a kisfilm a kitartásról szól: