Tökéletes offline marketingeszköz a plakát kültéren és beltéren egyaránt
November 30-án az Akváriumban lesz a Carson Coma egyéves szülinapi zsúrja. Ennek aprópóján dumáltuk át az évet a 2019-ben óriásit menő zenekar négy tagjával, Fekete Giorgio énekes-gitárossal, Kun Bálint – billentyűssel, Bóna Zsombor gitárossal és Gaál Péter szintis-ütőhangszeressel. Jónás Attila basszusgitáros és Héra Barnabás dobos virtuálisan csatlakoztak az interjú végéhez néhány válasszal.
Urbanplayer: Hölgyeim és uraim, október 23-at írunk, az Eiffel téren sütkérezünk a Carson Coma kétharmadával a – mennyi is lehet? – legalább 25 fokban. Van másfél óránk a zenekar próbájáig. Úgyhogy kezdjük ezzel, a szülinapi koncertre készültök már? Milyen lesz ez?
Fekete Giorgio: Igen-igen, ez hosszabb lesz, mint az eddigi koncertjeink. Olyan 75-80 perc körülbelül a műsor, viszünk sok új számot. Eddig is szerettünk ilyen baromi nagy felállásban játszani. Eddig ugye olyan volt, hogy a hattagú zenekar mellé jött három fúvós és két vokalista, de most négy fúvós is lesz és három vokalista. Peti itt számolgat, menny is az?
Gaál Peti: 13.
Giorgio: És még lesznek ezen felül vendégek is. De az annyira meglepetés, hogy Zsombor se tud róla.
UP: Az új számok már a következő lemezt előlegezik vagy feldolgozásokról van inkább szó?
Kun Bálint: Mindenképpen a második lemez felé hajló dolgokról van szó.
Giorgio: Jövő héten forgatunk egy klipet az egyik új számhoz Komróczki Diával, akivel a korábbi videóinkon is dolgoztunk.
UP: – Klipszemléről négy díjat is elhoztok. Számítottatok arra, hogy ekkorát megy a Songs About My Grandmának a Diával és Lippai Balázzsal készült klipje? Ez ugye behúzta a legjobb operatőr díját, a zsűri különdíját, végül az egész Klipszemle fődíját.
Giorgio: Reménykedtünk, hogy azért hazaviszünk valamit, de erre semmiképp sem számítottunk.
Bálint: Ahogy egyre többször mondták be a nevünket, egyre jobban meglepődtünk.
Giorgio: A szakmai zsűri díja után én azt hittem, hogy nincs is már több kategória. Az is jó amúgy, hogy majd szépen el tudjuk költeni a nyereményünket.
Bálint: – A következő klipet most Diával forgatjuk, de a pénznyereményből majd lesz egy nagyszabásúbb videó is, abban Lippai is részt fog már venni. Már ha van kedve.
Giorgio: Amúgy egy magyar nyelvű számról van szó, mostanában inkább magyar nyelvű számaink lesznek.
UP: Min múlik, hogy egy szám angol vagy magyar nyelvű lesz nálatok? Az első lemez nagyrészt még angolul ment, de azért két magyarul énekelt szám is volt köztük.
Bálint: Az első Carson Coma számkezdemények még angolul íródtak, aztán később jött a felismerés, hogy jobban megy magyarul. Azóta már a legtöbb számötlet magyar nyelven jön.
Giorgio: Én a kezdetben azt éreztem, hogy van egyfajta reflex az emberekben, hogy ha magyarul írsz, akkor abból valami magyar alter lesz, ezért tűnt egyértelműnek angolul próbálkozni.
A Kreolkék pillanatok volt az első, amit magyarul írtunk meg. És annyira természetesen jött, annyival jobb érzés volt, hogy jobban ki tudtam magam fejezni.
Aztán koncerten szerintem jobb a nézőnek, ha érti, együtt tudja énekelni a számokat. Szerencsére ez nálunk magától alakult ki, nem kellett magunkra erőltetni. Azért lesz angol nyelvű szám is még.
UP: Neked elég kézenfekvő lenne az olasz is. Ráadásul ott is egy elég erős hatvanas évek volt a könnyűzenében. Erre nem gondoltatok?
Bálint: Felmerült, és győzködjük is erről egymást. Én nagyon szeretnék minél hamarabb.
Giorgio: Azt valószínűleg azért én fogom majd mondani, hogy ide most egy olasz szöveget képzelek el. Majd jön amikor jön, de szerintem mindenképpen jönni fog.
UP: A számírás hogyan megy nálatok? Van valami kialakult metódus?
Bálint: Egyelőre még csak alakulgat ez a folyamat. Eddig még minden szám másként született meg.
Alapötleteket általában a Bálint, a Barna és én szoktam hozni, de olyan is van, hogy közösen hozunk össze valamit, ami tök jó. Az, hogy ilyen sokan vagyunk, az tud egy ilyen kontrollált káoszt eredményezni.
UP: Új számokra mik hatottak? Akár zenekar vagy bármilyen irányzat?
Giorgio: Az első lemezünknek, a Corduroy Clubnak nagyon érzem a hatását!
Zsombor: Egyértelműen nehéz kiemelni bármit,
Bálint: Max az Abba lehet ilyen.
Zsombor: Meg a black midi.
Ami ötleteket én szoktam bedobni, azok úgy szoktak kinézni, hogy CC, aztán valami műfajmegnevezés. Szóval ezek először inkább stílusgyakorlatok, amiből vagy kijön valami, vagy nem.
BálintGiorgio: Spotify-ra csinált mindegyikünk egy playlistet a kedvenc zenéiből, ezekből is látszik, hogy mennyire különböző dolgok inspirálnak minket még így zenekaron belül is az Abbától egészen a mai indie zenékig.
UP: Az Abbában mit csíptek legjobban?
Peti: Jól néznek ki a lányok.
Giorgio: Én az Abbában a Boney M-et szeretem igazából.
Zsombor: A legzseniálisabb popzene valaha. A kályha.
Bálint: Igen, zseniális, hogy milyen dolgokhoz nyúltak és az mennyire működik, még ha el is vesszük a szövegeket, akkor is nagyon kifejező.
Giorgio: Azért annyira nagyon nem szeretjük az Abbát, mint amennyire most annak tűnik.
Bálint: Én igen.
Zsombor: Mi meg toleráljuk.
UP: Hogy jött, hogy Kordától dolgozzatok fel?
Giorgio: A Nem vagyok ideges azért lett, mert Barni egy gyökér.
Bálint: Ezeket a dalokat szokta énekelgetni unalmában.
Giorgio: Olyan januártól vagy februártól játszottuk ezt a számot.
Bálint: Aztán később az Electronic Beats keresett meg, hogy a körszállós projektjükben a hatvanas évek hangulatában berendezett szobában szólhatna ez, így felvettük. De nem jutottam be.
Giorgio: Én se jutottam be, senki se jutott be. Egyébként nem elfelejtendő, hogy az ehhez készült klip elnyerte a legjobb performansz díjat a Klipszemlén. Nagyon jó buli volt a felvétel, és szerintem ez már sohasem fog kikerülni a szetlisztünkből.
Igen, nagyon jó lett, én büszke vagyok magunkra.
Giorgio: Legyen ez az interjú címe: Én büszke vagyok magunkra!
UP: És a Kaláka-feldolgozás?
Giorgio: Megkeresett minket a Szabó Benedek és a Sallai Laci, hogy készült egy ilyen feldolgozás lemez a Kaláka 50. szülinapjára, és jó lenne, ha mi is készítenénk rá valamit.
Bálint: Ez úgy volt pontosan, hogy Giorgióval mosogattunk a könyhában, és pörgettük a Kaláka-számokat, hogy vajon melyik lenne jó.
És egyszer csak elindult a Reggeli ének, Giorgio meg lefagyott, hogy fú, uhh, ez lesz!
Ennél is jó buli volt a stúdiózás, nekem szerintem az a kedvencem az egész zenekarozásban.
Giorgio: Milyen rockzenész vagy te!?
UP: És nektek mi a kedvencetek a zenekarozásban?
Giorgio: Amikor a próbák szüneteiben elmegyünk a Star Kababba. Meg a koncerteket.
Peti: Koncertek.
Zsombor: Én az utazós, turnézós részét, amikor csak megyünk, benzinkutazunk, meg nem is tudom. Tök fasza keretet ad ez az egész napnak meg a koncerteknek.
Giorgio: Tényleg, megváltoztatom a válaszom, nekem is ez.
Bálint: Jó, ez tényleg jó!
Zsombor: Ez tök jól összehoz minket. Ahogy például azon verekszünk, hogy melyik szám legyen betéve. Egyszer elhangzott Ati szájából, hogy hét perc múlva odaérünk, és még mindig nem hangzott el a Paranoid.
Giorgio: Végül elhangzott, de már odaértünk, és csak ezért vártunk még öt percet a buszban.
UP: Egész pontosan 2018. november 8-án volt az első közös koncertetek a Kikeltetőn, ahol rögtön egy masszív, kész zenekar benyomását keltettétek. Erre hogyan készültetek?
Zsombi: Júliusban kezdtünk el együtt próbálgatni, akkor már a novemberi dolgokra. Ekkor már megvolt, hogy benne leszünk a Hangfoglaló élő meghallgatásában.
Giorgio: Ekkor még nem nagyon volt más előttünk, így konkrétan folyamatosan az első koncertre készültünk. Kicsit hasonló most a helyzet, napokban összeállítjuk a végleges szetlisztet november 30-ra, és azt fogjuk tökéletesítgetni heteken át. Ez így egy elég érzelmes dolog számomra.
Bálint: Én nagyon emlékszem arra a stenkre, amikor felmentünk a Kikeltetős elődöntőn a színpadra, és ott volt az a rengeteg ember.
Ekkorra már csomót játszottuk ezeket a számokat, de mindig csak tízperces meghallgatásokon voltunk, és mire kezdtünk belelendülni, már vége is volt. Ekkor meg kijött minden. Hatalmas buli volt, iszonyatosan élveztem azt a koncertet.
ZsombiGiorgio: Mint egy srác, aki már hónapok óta el akarja veszíteni a szüzességét, és végre sikerül.
Zsombi: Azt hittem, hogy más példát fogsz mondani.
UP: – Összességében elmondható, hogy egy elég bomba évet sikerült összehozni. Nem csak a lemez lett klassz, hanem látszólag is flottul mennek a dolgok. A parkos koncerttől kezdve a klipekig bezárólag. Vagyis, hát miért zárnánk be. Mit gondoltok, miért lehet ez?
Giorgio: Van egy nagyon jó menedzserünk, aki a kezdetektől velünk van. Régebb óta, mint a Zsoma. Ő Boros Zoli. Ugyan az első koncertünk idején még más dátum nem volt lekötve, de már akkor tudtuk, hogy mit akarunk, hogyan akarjuk. Szerintem baromi fontos itt a tudatosság, nem olyan országban élünk, ahol elég összerakni egy király lemezt, és a többi meg már magától megy, itt – és most nagyot mondok – kábé kétszáz embernek van olyan szerencséje, hogy csak a zenéléssel kell foglalkoznia.
Zsombi: Olyan volt ez az év egyébként, mint a Klipszemlés díjátadó, sorban érkeztek a fasza dolgok. Mindig meglepődtem, hogy wow, még ez is.
UP: Személyesen mi volt a kedvenc momentumotok ebből az egy évből?
Zsombi: Amikor elindultunk Bálinték családi autójával Sopronba februárban az első előzenekaroskodásunkra a Blahalouisana előtt. Eltévedtünk a hóviharba, véletlen átmentünk Ausztriába is, végül pedig nekimentünk egy táblának. Nem volt vészes, kábé öttel neki csúsztunk, de ez jó előjátéka volt a nyári buliknak. Két órát késtünk, de a Blaha meg hármat, úgyhogy nem volt gond. Ők is átmentek egyébként Ausztriába véletlenül.
Bálint: Nekem az aurórás támogatói koncert volt a tetőpont, iszonyú nagy buli volt, egy igazi punk buli. A végén felmásztam az orgonára és lábbal tapostam a billentyűket.
Zsombi: Én erről lemaradtam, volt pár technikai gondom, úgyhogy inkább beugrottam szólózni a közönségbe.
Peti: Hát nem tudom, a Budapest Park azért király volt. Azt nagyon élveztem.
Bálint: Ja meg a karácsonyi vacsiparti!
Csak annyit mondok, hogy én reppeltem azon.
GiorgioBálint: Húztunk zenekaron belül, és nem csak sima ajándékok voltak, hanem kreatív alkotások is. Voltak versek, dalok, rajzok, meg reppelések is.
Giorgio: Nehéz választani vagy összefoglalni, inkább hatunk közössége az, ami a legfontosabb.
Az interjú után még kifaggattuk az aktuális kedvenc dolgaikról is a srácokat cseten!
Giorgio: Nick Cave – Ghosteen
Barni: a Temples új lemeze/az Abbey Road új remasztere
Zsombor: black midi
Ati: The Detroit Sex Machines – Rap It Together
Peti: Saint Motel – The Original Motion Picture Soundtrack: Part 1
Bálint: új Giliszta-lemez
Giorgio: a Big Mouth új évada
Barni: Volt egyszer egy Hollywood
Zsombor: FOMO
Ati: Volt egyszer egy Hollywood
Peti: Friends új évad
Bálint: Ruben Brandt, a gyűjtő
Giorgio: mindig a következő turkált gyöngyszem
Barni: a Krokodil Dundee-s kalap
Zsombor: nagymamám ingjei
Ati: magas derekú nadrágok
Peti: karácsonyi pulcsik
Bálint: szines zoknik
Giorgio: a meleg pasztellszínek
Barni: NARANCS
Zsombor: kumkvatsárga
Ati: kék
Peti: azúr
Bálint: bármi, ami rikít
Giorgio: Bambi Presszó
Barni: Apród Söröző a Szondi utcában
Zsombor: titkos ház tetőterasza
Ati: “egyenlítő”
Peti: Ikea
Bálint: új Gólya