Bármennyire is fulladtak unalomba, meg váltak némileg önmaguk paródiájává az elmúlt években, és bármennyire is csak röhögni megyünk a tizedik Prodigy-koncertre a Szigeten, már ha egyáltalán, a zenekarnak attól még megmaradnak az elévülhetetlen érdemei, ami a 90-es években elkövetett produkcióikat illeti. Ezért is számolunk be új albumuk közeledéséről. Meg azért is, mert kíváncsiak vagyunk. Azért meg pláne, mert Liam Howlett azt mondta róla a Guardiannek, hogy nagyon mérges egy lemez lesz a The Day Is My Enemy.

“Nem tudom megmondani, miért lett ilyen dühös a végeredmény, talán egyszerűen csak belém van építve ez”

– közölte a krú zenei agya. És már itt is az első új szám, benne módfelett emelkedett rókatartalommal:

A 2009-es, kifejezetten semmilyen, a dance-rock-rave vadászterületről kimerészkedni képtelen Invaders Must Die óta nem jött ki új Prodigy-nagylemez, és a helyzet az, hogy a Nasty sem kecsegtet kreatív forradalommal. Pedig ez, a bő egy hete Facebookra feltöltött teaservideó még simán kecsegtetett – kevés nyerőbb műsor lenne annál a zenekar háza táján, ha hirtelen átváltanának némi drónos zajmetálra. Ezt akár már meg is engedhetnék maguknak. Kár, hogy valami azt súgja, ez nem fog bekövetkezni, hiába mond Howlett még olyanokat is, hogy

“A feszültség az első megvillanásunk óta mélyen el van ásva a zenénkben. Az egész arról szól, hogy a hangzás a veszély érzetét hordozza magában.”

Kérdés, hogy olyan típusú veszélyre gondolnak, mint egy moshpit közepén, vagy olyanra, mint amikor egy bohóc egyensúlyoz egy létrán? Kérdések, kérdések everywhere.