Echolália EP. Ritka különleges alkotás.

A legegyszerűbb, ha rögtön meg is mutatjuk, miről van szó, legalábbis pár részlet erejéig, a koncepció a maga teljes kiforrottságában majd 2016-ban ölt testet:

Ez itt Kele Fodor Ákos projektje, akinek a szövegeit Lendváczky Zoltán és Tankó Erika színészek olvassák fel, az ismert hazai gépzenei producer, Modeo pedig hangszőnyegeket húzott alá.

Persze ennyire meg nem egyszerű azért a dolog: ezek a csatornák ugyanis komoly munkával forrtak szimbiózissá. Nyelvi jelentés szervezi, és hangművészet működteti, a sötét és zajos atmoszférák révén az Echolália című kötet hat versében megjelenített családtörténet és a visszhang filozófiája kozmikus dimenzióba kerül – írják róla az alkotók.

De még tovább is átadjuk nekik a szót, hogy kerek egésszé álljon össze a történet.

Kele Fodor Ákos:

“Elég korán feltűnt, hogy a magyar elektronikus-zenei világban egyáltalán nincs kortárs versfeldolgozás. Ha vannak is kísérletek, azok régi szövegekkel dolgoznak, puszta mixek vagy a zene csupán az aláfestés szerepét viszi, és igazán mély adaptáció nem létezik.

Ezt az űrt akartam betölteni, és megkerestem Modeo-t. A kezdetektől lenyűgözött a munkássága, és visszatekintve egyre biztosabb, hogy nem találni alkalmasabb producert e  misszió véghezvitelére. A munka úgy alakult, hogy egy hosszú prózakölteményemből választottam ki hat trackre való szöveget, melyeket ő is alakíthatott: elhagyott belőle, érthetetlenné roncsolta, átíratta velem. A zenék első verzióiról összeírtam a meglátásaimat, és ő ezeket mérlegelte, ha úgy ítélte, alakított a zenén annak fényében. (…)

Végül pedig a Hooh Studio-t kértem fel, hogy adjon egységes arculatot a projektnek, illetve tervezze meg ezt a már tartalmait tekintve is szokatlan könyvet. Határozottan azt képviseltem, hogy minden szélsőséges megoldásra nyitott vagyok, így aztán a könyv belívében lévő dolgok némelyikétől még én is leestem a székről. Dinamikus, határsértő, a könyvészeti konvenciókat teljesen felrúgó könyvtárgy készült. A befogadására a legjobb kifejezés talán a kinetikus olvasás… A nyelv anyagi hordozói, és azok működésmódjai nagyon izgatnak, ezért nem volt kérdés, hogy vinylre tervezzük az EP-t, és az sem, hogy a könyvborítón lévő költemény szövege a hanglemezborítón folytatódik majd, ahonnan átléphetünk a centermatricán lévő vers-töredékekre, s onnan vissza a könyvborítóra…”

Modeo (Sándor Máté):

“Legfőbb feladatom az volt, hogy belelássak a szöveg legmélyére, és az összes szavához hozzárendeljek egy történést, hogy a végeredmény ne csak egy puszta aláfestő zene legyen. Talán ezért is tartott egy évig. A költővel számtalan találkozás, beszélgetés előzte meg a munkafolyamatot, ahol a szöveget újra és újra átbeszéltük, szétszereltük alkatrészeire, és újra összeraktuk. Engedtem, hogy a versek nyelvi anyagából kiindulva a vizuális fantáziám szabadon működésbe lépjen, és az elképzelt látványokat a beszélgetések alkalmával elmesélve ismét nyelvivé formáltam.

Csak ezt követően láttam neki a zene megalkotásának. Végül felfedeztem azt, hogy miként jöhet létre emberi hangból jelentésteli zörej, vagy fordítva: a zaj hogyan képes emlékeztetni emberi és állati hangokra, vagy hogy miként lehetséges állati testek mozgását modellezni zajok segítségével. Egyfajta szinesztézikusságot szerettünk volna elérni. Egy olyan fikciót, amely szerint a hallgató a rovarokhoz érzi közelebb magát, hiszen az embernél szélesebb spektrumban, és egészen másként érzékeli a színeket és a hangokat.

„Earborg” vagyok, mert szeretem vizualizálni a zenei elképzeléseimet, tehát szinesztézikusságban utazom, az állatokról szóló versekkel dolgozva olyan átmeneti műfajt alkottunk, amit hívhatunk technorganikus zenének. Persze ezek csak képzetek. Fontosnak tartottam, hogy háttér tágas világot teremtsen, és kizárjam a monotonikus, lassan építkező megszokott formákat. Kopár, néhol érces-kristályos, harsány, határozott és kíméletlen megoldásokhoz folyamodtam, szigorú szinkronban a szöveggel – vers összes szavát a zenéhez igazítottuk. Helyenként éltem a rontás esztétikájával is, hiszen a belekalkulált hibák, rombolások egyfelől gazdagítják az album világát, másfelől az egyes erőszakosabb szövegekhez elvi okokból is illettek.”

Ehhez többet hozzátenni nem lehet, legfeljebb megallgatni újból odafent az előzetest, de reméljük, hogy mindezek után és velünk együtt már mindenki azt várja, hogy végre megjelenjen ez a szokatlan multizsáner-mű, amihez fogható talán még sosem készült Magyarországon. Az újabb update-ekért tessék követni Kele Fodor Ákos publikus Facebook-posztjait!

A vizuális költeményeket tervező grafikusok: Bodolóczki Júlia Jula, Borzák Márton, Fekete Miklós, Herr Ágnes, Kiss Zsombor, Mayer Norbert, Serfőző Péter, Simon Péter Bence, Thury Lili