Pénteken folytatódott a budapesti belváros éjszakai életét kimaxoló urban fesztivál, a Budapest Essentials. A tökéletesen összejött első nap után egy kaotikusabb második következett, esővel, késésekkel, de újra rengeteg becsekkolással.

A csütörtöki naphoz hasonlóan a Gozsdu udvarban kezdtük a menetet a Blahalouisanával. Habár teljes zenekaros koncertre számítottunk, de ez az akusztikus minimálfelállás tök jól passzolt az őszies időjáráshoz. Közben az első két ismerőssel, Soundbank Gerivel és Route 8 Szilvióval (a képen itt fent) pokrócokba csavarva kortyolgattuk az első sörünket, és azon gondolkoztunk, hogy

mi lesz a szabadtéri színpaddal, ha beszáll az eső is a buliba.

Aztán persze megérkezett. Bermuda off, Unger Andris SMS-ben üzeni, hogy Jazzanovára se menjünk át, mert nincs, vagyis nem szabadtéren, hanem a KIOSK hangdobozaiból nehezen élvezhetően ciceregve, de legalább a Tesla.rar megnyitott végre. Vagyis az udvara.

Én már ezt nem tudtam megvárni, úgyhogy vészmegoldásként bedobtuk a Hangmás Akváriumos koncertjét. A WhoMadeWho-ra még nem sokan érkeztek meg ottjártunkkor, de ez nem zavarta a zenekart, ők úgy játszottak, mintha teltház előtt tennék ezt. Miután láttunk épp elég gitárt, kezdődhetett az éjszakai élet. Ámulás a Tesla.rar hatalmas tűzvetítése alatt, gyors lepacsizás a Beat On The Bratben, kényelmetlen toporgás a Hello Baby-ben az elkezdődni csak nem akaró Kraak & Smaak DJ-szett előtt.

A rövidnadrágban nem engedünk be-policyjéről ismert Hello Baby Bárban egyébként hiába ragyogott a Budapest Essentials logó a dj-pulton, gyökeresen más érzés volt itt lenni, mint eddig bármelyik – általam amúgy is látogatott – helyszínen. És ez a tudat sem nyugtat, hogy ez a kényelmetlen érzés még erősebb lett volna a Budapest Parkban Akelán (!!). Egész egyszerűen úgy tűnik, hogy a Budapest Essentials a gyakorlatban nem tudta átütni az éjszakai élet egyes köreit elválasztó kilométeres falakat. Nem tudom, pontosan hány embernek van karszalaga, de érzésem szerint ők is a megszokott, jól bevált helyeket választották és

csak kevesek cirkálták végig a belvárost.

CAM00307~2

Fogasban szintén nem a headliner DJ Yodát csípjük el, hanem Benskifatert, ahogy megőrjíti a teltházat. Ahogy csütörtökön gond nélkül csíptük el a nagy neveket, pénteken háromszor is mellényúltunk – az a helyzet, hogy hajszálpontos menetrend híján simán el lehet keveredni a programok között. Az pedig, hogy szinte az összes nagy éjszakai kiemelt program 00:30-ra van kiírva, megint csak abba az irányba terel minket, hogy ha biztosra akarunk menni, előre válasszunk. Nekünk viszont nem a biztosra menésről, hanem a fokozott habzású jövés-menésről szól ez a három nap.

Hát fesztivál van, nem? Hát fesztiválozók vagyunk, nem?

És akkor átadom a szót a kollégának, aki a méltatlanul elhanyagolt József- és Ferencvárosban keresett fel egy-egy éjjeli eseményt. Első körben például a Kontra Klubot, ahol ezt látta:

És akkor mondom is: a Trafó alagsori klubjában a Farbwechsel dzsemmelt olyan családias körülmények között, hogy szinte kedvem lett volna kezet rázni mindenkivel, és bemutatkozni, ahogy tanították nekem. S Olbricht-ék a morózus technótól a túlszaturált elektróig mindent elővettek, amiért szerethetjük őket, és amiért ők ma Magyarország egyik olyan gépzenészkollektívája, akik még komoly nemzetközi karrierre tarthatnak igényt. És hiába az osztálylétszámnyi ember, senki nem tűnt boldogtalannak – bár mondjuk nem is tűnt úgy senkiről, hogy a Budapest Essentials hozta volna ide. Ádámnak igaza van: a fesztivál nem borította meg a szokásos terveket. Puccparádé a Hellobabybe, derék teknósok a Kontrába. Így megy ez.

A dzsunglisták pedig a Corvintetőre.

Ahol DBridge és Jubei iszonyú masszívan gurgulázó basszusokkal terhelt rollereket küldtek bele a magát dobáló tömegbe, SP:MC pedig csinálta, amiben a legjobb: úgy fektette rá a szavakat a ritmusokra, mintha a tüdeje helyére sűrítettlevegő-automatát építettek volna be. Mi pedig konstatáltuk, hogy menjen bármerre is a világ, úgy tűnik, a drum & bassnek Budapesten mindig nagy közönsége lesz. De pár évig még biztosan. Innen búcsúztatjuk pár képpel a második iszensölnapot: