Kényelmesen a természetben: a túrabakancs hatékonysága
Michael S. Schneider egy rövid tanulmányában, az úgynevezett Amen Breaket vizsgálva az európai kultúrtörténet egyik legnagyobb rejtélyébe ütközött. A rave-korszak biológiailag kódolva volt az emberben? Hogy néz ki az emberhez leginkább passzoló ritmusképlet? Hogy jön ide az aranymetszet? Izgalmas kérdések és óvatos válaszok!
Nem éppen minap történt, de a magyar interneteken akkor még nem pörögte ki magát a téma, amikor Schneider azon törte a fejét, hogy miként vált az Amen Break (itt beazonosítható) a poptörténelem egyik legismertebb, legnagyobb hatású ritmusképletévé, illetve hangmintájává. A hagyomány szerint a The Winstones nevű funk-soul zenekar 1969-es számában, az Amen Brotherben tűnt fel először, ami amúgy egy ’63-as dal felgyorsított instrumentális verziója volt. Igazából egy mindössze hat másodperces, szó mi szó, fogós négy ütemből álló képletről van szó. Az Amen Break később megannyi helyen felbukkant, fontos lett a hiphopban, megkerülhetetlen a törtütemek terepén, de felbukkant Tarantino egyik filmjében is.
Tehát Schneider töprengett az alábbi kis hangsávot nézegetve, amikor is egyszer arra lett figyelmes, hogy a dobtéma az aranymetszéshez hasonló arányban tagolódik.
A hirtelen felismerést követően Schneider mérőszalagokkal és vonalzókkal esett neki az ábrának, hogy vajon valóban stimmelnek-e az arányok, hogy tényleg úgy viszonyul a nagy rész az egészhez, ahogy a kicsi a nagyhoz – tehát valahogy így:
És láss csodát, a mérések igazolták Schneider megérzését, az Amen Break valóban az aranymetszés szabályaihoz illeszkedik. Az igazolás végével az alábbi ábrát kapta Schneider:
Mindez az emberi testhez viszonyítva, amellé helyezve pedig így fest:
Az aranymetszetnek hatalmas kultúrtörténeti szakirodalma van, az építészetben, festészetben és a zenében is megfigyelték már a rejtélyes módon ismétlődő arányosságot, ami mindezek kiindulópontjaként az emberi testre is igaz, valamint a természetben is csomó helyen – virágokban, ásványokban, a galaxisok képében – megtalálható.
Persze mint a legtöbb esetben, semmi bizonyíték nincsen arra, hogy szándékosan írták volna az aranymetszés mintájára az Amen Breaket. Schneider megfigyelése ettől függetlenül magyarázat lehet arra, hogy miért tudott ez a rövidke, annyira nem is bonyolult ritmusképlet ekkora karriert befutni. Bár az aranymetszetre mindent kielégítő tudományos magyarázat talán sosem lesz, azért nagyon izgalmas belegondolni abba, hogy ez a mintázat mi mindenben megtalálható, hogy ennyire kötődik a testhez a tánc, hogy már az ember előtti növényekben ott volt megannyi club banger és emlékezetes buli kulcsa.
Végül pedig jöjjön egy kis kronológia az Amen Break jellegzetes feltűnéseiből:
Az Amen Break ősképe:
Amen Break a hiphopban:
Amen Break a drum & bass-ben:
Amen Break a britpopban:
http://www.youtube.com/watch?v=313bufF4YCM
Amen Break a posztdubstepben:
Ez meg itt két dokumentarista alkotás a ritmusképlet történetéről: