Kényelmesen a természetben: a túrabakancs hatékonysága
Valóra vált a facsipesz egyszerűségű főpolgármesterek rémálma: a sok okostojás alattvaló választópolgár mostantól kezdve már nem csak beszélni tud arról, hogyan képzeli el szeretett városát, hanem meg is tudja mutatni: elindult a Streetmix nevű oldal, amivel bárki bármilyen utcát áttervezhet. Nem meglepő, de egy olyan szervezet side-projectjeként indult az oldal, amit Code for America-nak hívnak, és az állampolgárok politikai döntéshozatalba való közvetlenebb beleszólását tűzte ki céljául.
Úgyhogy üde vasárnap esti másnaposságűző programként fogtam a oldalt, és – ha már a héten úgyis szóba került – újraterveztem a budapesti Nagykörutat.
A dolog egyszerűbb a pofonnál is. Az oldalba egy másodperc alatt be lehet regisztrálni a Twitter account-unk segítségével (de talán másképp is lehet), majd kapunk egy sablon utcát, amit jó vagy rosszkedvünkre variálhatunk, vagyis akár művészileg is kifejezhetjük önmagunkat. Persze annyi szabad lehetőséget nem enged a program, hogy ha épp nagyon szar kedvünk van, akkor egy hosszúra nyúlt koncentrációs tábort tervezzünk a 4-es 6-os helyére, de pálmafákkal például nyugodtan teledobálhatjuk a Ferenc körutat. Ja, és a lényeg: nyithatunk egy teljesen új lapot is, amin szabadon szárnyalhat az amatőr várostervezői képzelet.
Szóval fogtam a Nagykörút bringásításának egyik tervét, kezembe vettem a tool-okat és elkezdtem tervezni egy sokkal élhetőbb magyar Broadway-t. A hitelesség jegyében kellett egy kis wikipediázás az út, a Combino villamosok és villamospótlók beiktatásának esetére a 7-esen járó Mercedes busz szélességének belövéséhez, de az sem tartott annyi ideig, mint ennek a bekezdésnek a bepötyögése.
És akkor megtörtént a csoda: elvettem egy autósávot és megszűnt a füst, a zaj, emberekkel lettek tele a járdák és kivirágoztak a lepukkant gyros-os teraszok. A tetszőlegesen állítható szélességű sávokat 3 méternél keskenyebbre lőttem be, hogy ne legyen senkinek kedve terepjáróval száguldozni és csináltam egy kétméteres bringasávot. Tudjátok, hogy lehessen egymás mellett beszélgetve tekerni, vagy a másikat megelőzni biciklivel, amit még a kiskörúti biciklisávon sem lehet. A parkolósáv megmaradt a helyieknek és az áruszállítóknak.
Aztán kicseréltem a ronda kandelábereket szebbre, mindkét oldalra tettem bringatárolókat, padokat és egy legalább 5 méter széles járdát fasorral. A Streetmix-ben ráadásul ki lehet választani színeket, a házak és sávok típusát, a gyalogosok sűrűségét, kamionokat pakolhatunk a villamosmegálló helyére, meg még egy rakás dolgot átszabhatunk.
A végén annyi hely maradt egy sávnyi dugó bringás tömegre cserélésével, hogy nem tudtam már mit csinálni, betoltam a pálmafákat a házak elé.
Most pedig annyira tetszik, hogy nem szobányi méretű autókban egyedül üldögélő emberek foglalják el álmaim Nagykörútját, hogy az oldalról egyenesen elmentettem a képet, mindjárt osztom a fészen és twitteren, a kinyomtatott verziót pedig holnap ki is plakátolom a főpolgármesteri hivatal falára.