Kényelmesen a természetben: a túrabakancs hatékonysága
Andrew Garn New York-i lakos és fotós gondolt egyet, azt mármint, hogy érdemes lehet egy full sorozatot szentelni a szárnyasnak, amiből több van, mint gondolnánk, és ami ugyan gyakran idegesítő, bőven van mit tisztelni benne:
például azt a bámulatosan kiemelkedő tájékozódási képességét, ami miatt elég hamar háziasították, és már az ókorban elkezdték alkalmazni őket üzenetek távoli továbbítására.
Garn egy albumba rendezte fotóit, hogy bemutassa a galambok “személyiségét, kifejezőkészségét, tollaik fenséges irizálását és csodásan színes szemeiket.”
Garn célja az is volt, hogy kiemelje mindennapos kontextusukból, új megvilágításba helyezze őket, hiszen sokak szemében még mindig csak idegesítő baktériumhordozók, akiket nem szabadna etetni (hopp, hát nem mi is ilyesmit sugároztunk a címadással, fene a pofánkat?!).
Ennek megfelelően néhányukat koromfekete háttér előtt ábrázolta, másokat líraibb árnyékolással, vagy épp repülés közben.
A New York galambjairól szóló könyv itt elérhető!