UP: – Miért a fekete? A Szakértők azt mondják, hogy legyünk színesek és vidámak!
KK: – Kisebb-nagyobb megszakításokkal 17 éves korom óta szinte csak feketében járok. Ez nem egy hitvallás, egyszerűen így érzem magam jól, meg hát persze hozzátartozik a dologhoz, hogy zenei fronton is elkapott a szubkult-hullám már elég korán, és van, amit nem tudtam kinőni. A blogomat, a VividFluxuryt (amit 2007-ben kezdtem és pár éve már nem igazán foglalkoztam vele) pedig szintén a saját ízlésem formálta olyanná, amilyen, és legnagyobb meglepetésemre talán pont, hogy ennek köszönhetően vált néhány éve egy kicsit ismertebbé. A blog is és a webshop is amolyan gyűjtőhely a sok furcsaságnak, amiket érdekesnek tartok, úgyhogy összeraktam a kettőt.
Szóval ez a fekete dolog a szívem csücske, ezt szeretem, ehhez van valamennyire szemem, és valószínűleg nem tudnék őszintén, hitelesen vinni egy olyan projektet, ami nem ezt tükrözi, hiába szeretek egy csomó mást is. A szakértőknek meg üzenem, hogy vidámnak feketében is lehet lenni, nekem is sikerül néha.
UP: – Miért a vintage? A Szakértők szerint annyi vintázsruhás van már Budapesten, hogy nehéz már mellettük helyet szorítani.
KK: – Mint ahogy kézműves söröző, romkocsma, hamburgerező, meg sneaker bolt is. Tökre nem hiszek abban, hogy valami csak attól lehet jó, mert egy van belőle. Én azzal próbálok a VividFluxury Vintage-be egy pici pluszt vinni, hogy tényleg igyekszem nagyon megválogatni azt, ami kikerül az oldalra, stílusban is más, mint a többi. Ezt persze gyakorlatilag az összes vintázsruhás elmondhatja magáról, de talán ettől lesz mindegyik különböző, ez pedig jó. Mindenkihez valami más miatt érdemes benézni.
Elsősorban azért kerültek vintage, illetve retró holmik a webshopba, mert az elmúlt pár évben én is szívesebben hordtam régebbi ruhákat, kiegészítőket, a családból is rámmaradt néhány régi dolog.
És sokszor sokkal jobb minőségű, érdekesebb szabású cuccokat találtam, mintha bementem volna az első valamelyik fastfashion üzletbe. De ez azt hiszem, mindenkinél így kezdődik.
Nálam is felhalmozódtak dolgok, amik eladásához nem találtam megfelelő felületet, úgyhogy gondoltam, megpróbálok csinálni egyet.
KK: – Meg jó vadászni ezek után, a sok borzalom között találni valamit, ami izgalmas, amit ki lehet emelni, és ezekből létrehozni egy kis szelekciót, ami talán másnak is tetszik, és nem kell azzal foglalkozni, hogy rád jó-e vagy sem.
Az pedig fontos, hogy ez egy webshop, a világ bármely pontjáról elérhető, nincs Budapestre korlátozva. Ugyan nagy rajongója vagyok a 80-as évek tradgoth vonalának, mind zeneileg, mind mindenhogy, de szeretnék ügyelni arra, hogy bárki találhasson magának ruhát, kiegészítőt, akármit, függetlenül attól, milyen frontról jött.
UA: – Miért Szombat Éva lett az imidzsfotósod, amikor a Szakértők szerint ő a színes-popos trashben mozog igazán otthonosan, és nem a grufti-világban?
KK: – Egyrészt pontosan ezért. Gondoltam, biztos érdekes lenne pont tőle egy feketére fókuszáló sorozat, másrészt mivel ez volt az első szárnypróbálgatásom ezen a területen, mindenképp olyanokkal akartam összehozni ezt a kis kampányt, akiket ismerek és akikben megbízom, és nem mellesleg baromi jól csinálják a dolgukat.
És azért ez a fotósorozat nem lett annyira komoly, bőven felhasználtunk benne olyan elemeket, amiktől kifejezetten Vicás lett, színek meg pop nélkül is. Különösebb koncepció nem volt, annyit tudtam, hogy a ruhákat Árvai-Illés Emesén (énekesnő, Black Nail Cabaret) akartam látni, akit tíz éve ismerek, és akinél nem tudtam volna jobb karaktert találni ehhez. Ő tényleg ilyen, hozza ezt a dívás, kicsit 50-es évekbeli nőideált, és szerencsémre mindkét lány ráért egy márciusi szombaton, ráadásul még az ég is beborult aznap, szóval minden a lehető legjobban alakult.
VividFluxury Facebook
VividFluxury BigCartel
VividFluxury Instagram
Ezek meg itt képek, még: