Mutatjuk, mennyi mindent magaddal vihetsz a pelenkázótáskában!
Tessék vigyázni, az ajtók záródnak. Tessék leülni a seggre, maradni kussban, szemkontaktust nem létesíteni, interakciós zsilipeket lezárni. Kimondatlan szabályok ezek, ha a föld alatt tömegközlekedünk, amik régóta így vannak, ki tudja, miért, mindenesetre még egy patikában vagy a sarki boltban is előbb mosolygunk rá egy vásárlótársunkra, mint itt. Egy brit dizájner, Thomas Wing-Evans azonban úgy döntött, hogy megpróbálja fellazítani ezeket a merev kereteket. Mégpedig ezzel itt:
Talán már leesett mindenkinek, hogy ez a klasszikus ötödölő / amőba modernizált változata – de az igazi meglepetést nem a kialakításában hordozza.
Hanem abban, ahogyan játszhatnak vele az utazók. A játék ugyanis két szerelvény közé kerül, ahol átjárni ugyan nem lehet, de egy kis ablaktábla kinyitásával hozzá lehetne férni, az ikszeket és köröket pedig a londoni tömegközlekedéshez használatos (az idejétmúlt bérletet helyettesítő) Oyster-kártya sarkával odafirkálni. A legjobb az egészben, hogy nem kell a többi utas árgus tekintetétől félni, és attól sem, hogy túl közeli viszonyba kerülnénk játékostársunkkal, mert a metrókocsi végében, senkitől nem zavartatva lehetne így elütni az időt:
A Tube Games kitalálója így ír találmányáról, ami egyelőre csak ötlet szintjén létezik:
Az egymásra nézés vagy a másik megszólításának eredendő bűne valahol igencsak szórakoztató és egyedi jelenség, főleg, ha a nyári hónapokban ezt még a magas hőmérséklet is tetézi. Ilyenkor az egyetlen hely a metrón, ahol hűsölhet az ember, a kocsikat összekötő ajtók mellett van – amik ráadásul a szomszédos tömegre is rálátást nyújtanak. Ez a projekt kapcsolatfelvételre motivál olyan idegeneket, akik egyébként még egymás tekintetét is elkerülnék.
Helló, BKK, esetleg…?
