Vászonkeretezés lépésről lépésre, hogy kezdőként is nekiállhass
Mint az a nálunk tavaly májusban bemutatott filmből is kiderül, az italodiszkónak elképesztő kultusza van világszerte, Oroszországtól Dél-Amerikáig, Skandináviától a Távol-Keletig, de az még így is meglepő, hogy a műfaj egyik legnagyobb lemezgyűjtő fanatikusa egy ausztrál. A Melbourne-ben élő George Hysteric szerencsére nem önző típus, szívesen közreadja tekintélyes kollekciójának legféltettebb kincseit dj-ként, reeditek formájában vagy az italoritkaságok újrakiadására szakosodott Mothball Record vezetőjeként.
“Nagyjából 10 ezer lemezem van” – árulja el kérdésünkre – “a nagy része italo, a többi szintipop, new wave, 70-es évekbeli diszkó, filmzene, library record és hasonlók.” Szerinte a dj-zéshez felesleges ilyen mennyiség, ő viszont gyerekkora óta gyűjti a lemezeket, és a mai napig be van sózva, ha olyan lemezt talál, amit még nem ismer. “Az italo ilyen szempontból kiapadhatatlan aranybánya” – véli. Tizenöt éve italo-függő, és nem hiszi, hogy valaha is kigyógyulna belőle:
“2004 táján fedeztem fel az italót különféle zenei hatások láncolatán keresztül. Imádtam az olasz b-filmek zenéit, mint a Tenebre, és már buzgón gyűjtöttem a 80-as évek szintipopját, amit az electro szettjeimbe keverhettem; Telex, Yellow Magic Orchestra, Propaganda és hasonlók.”
“Aztán meghallgattam DJ Hell pár régebbi mixtape-jét, amikből megismertem olyan alapvetéseket, mint a Take A Chance Mr. Flagiotól. Majd rátaláltam a Cybernetic Broadcasting Systemre (a holland Intergalactic FM netrádió italo csatornája – a szerk.), és ez örökre megváltoztatta az életem” – emlékszik vissza a kezdetekre.
Mostanra pedig George a műfaj egyik legtekintélyesebb szakértője és fáradhatatlan népszerűsítője; zeneátszabásaiért kapkodnak a menőbbnél menőbb labelek (Bordello A Parigi, Ostra Discos, Public Possession stb.), saját kiadójának oroszlánrésze van a jelenlegi italo-láz feltüzelésében, páratlan dj-szettjeivel sokadik éve csempész önfeledt örömet a világ – Ausztráliából nézve – túlsó felének táncos helyeire. Így látja az italo vonzerejének lényegét:
“Alapvetően nagyon szórakoztató és könnyen befogadható zene. Persze ebben a műfajban is vannak kísérletező meg elszállt dolgok, de a túlnyomó része felhőtlen bulizene, ami drogok nélkül is élvezhető, sőt, ha rákapsz, maga a drog.”
Hysteric idén ismét útba ejti Budapestet (2016-ban dj-zett itt először, 2017-ben pedig Győrben), és mivel fellépése egybeesik a meteorológiai nyár kezdetével, megkértük, mutassa be a kedvenceit a szerinte leginkább nyáridéző italodiszkó számokból. Nem gondoltuk, hogy ezzel feladjuk neki a leckét, mivel „ez a zene mindenekelőtt a kikapcsolódást, a fesztelen, vidám hangulatot szolgálja, vagyis lényegében az a ritkább, amelyik nem a nyarat juttatja eszembe. Szóval, végtelen sok nyári hangulatú italo van, de azért összeszedtem a tíz nagy kedvencemet.”
„Gary Low-tól a You Are A Danger és az I Want You a két nagy sláger, ez a klassz szám a kevésbe ismert ’84-es EP-jén szerepel, Gary Low’s Summer a címe” – önmagáért beszél.
“Bájos, fülbemászó dal ’84-ből, csak 7” kislemezen jelent meg a legendás Discomagic kiadónál. Imádni való a mű-karibi hangulata, az eredeti videoklipje pedig igazi gyöngyszem, maga az italo nyár!”
„A Fun Fun ’84-es briliáns első albuma alap, én is sokat hallgattam annak idején, de valahogy a későbbi dolgaik akkor elkerültek, a ’86-os Baila Bolero is jóval később akadt be nálam, pedig kiadták Ausztráliában. Szégyentelenül élvezhető bűnös öröm.”
„Az emberi hangra épülő szintidallam ÉS a műanyag szájharmonika-hangszín agyonhasznált kellékei az italónak (és a nyolcvanas évek popzenéjének), itt valahogy sikerült tökéletesen alkalmazni mindkettőt. Alulértékelt és kicsattanóan vidám italo – imádom!”
“Egy kevésbé ismert, és egyúttal szerintem az egyik legegyedibb szám, ami Robotnick mester neve alatt megjelent. Fura, de ellenállhatatlan italo-szintipop-proto-house hibrid, emiatt szinte bárhol működik, és tökéletesen beindítja a bulit. Maurizio (Dami, a producer valódi neve – a szerk.) a szokatlan és lenyűgözően kreatív videóiról is ismert, ez sem kivétel.”
„Csúcsszuper produkció az italo arany évéből, 1983-ból, a műfaj válogatott háttérembereitől és egyik legjobb hangjától, Jimmy Mc Foytól (Tommy Bow, Flexi Cowboys és még sok más). Amikor hallgatod, olyan, mintha fehérhomokos tengerparton sétálnál, miközben a kellemesen langyos víz nyaldossa a lábad.”
„Ennek a ’83-as 7″ ritkaságnak mindkét dala tündöklő gyémánt, de nekem a b-oldal a favorit a fantasztikus, felemelő refrén miatt.”
https://www.youtube.com/watch?v=9W-0FZWPTOs
„Gyönyörű szerzemény, a steel drum intrónak köszönhetően hozzáadott karibi hangulattal. Walkmanben hallgatva, tengerparton álmodozáshoz tökéletes.”
„Elképesztő zene, nem is nagyon kell többet mondani róla. Érzelemmel teli funky szám 1986-ból, de ma is frissnek hat. Szabadtéri buliban és sötét, füstös klubban egyformán működik.”
„Roberto Zanetti elsősorban a komorabb, melankolikus hangvételű Savage projektről ismert, ez egy tőle szokatlanul derűs szám, a Zuccheróval közös formációjától.”