Maszkok, titkolózás, arctalanság, enigma: nem ritkán él ezekkel a figyelemfelkeltő eszközökkel a 21. század popzenéje, gondoljunk csak a Daft Punkra, a Weekndre, Burialre (akinek éppen ezért is figyelt fel mindenki a szelfijére) vagy a Disclosure indulására. A new jersey-i származású Blood Cultures is beállt a sorba, cserébe viszont rögtön egy fülbemászóan szaturált, indiánnyaras szintetizátorkodással nyitott tavaly.

Új dala, a Mercury Child mendegél tovább a megkezdett ösvényen: chillwave utáni szétmálló vokálok, énekesmadárként belénk nyilalló digitális melódiák… a maszk pedig továbbra is a fejen van.