Yegor Letovról van szó, a Гражданская Оборона frontemberéről, avagy nem csak a kamuadidasban guggolás, ami izgalmas a szláv popkultúrában.

Yegor Letov és néhány társa a nyolcvanas évek első felében a szibériai Omszk városában kezdték el a punkrockot a saját szájuk íze szerint játszani. Először Poszev, majd a Grazsdanszkaja Oborona néven.

Szakadt megjelenésükkel, zajos punkattakjaikkal, szókimondó szövegeikkel hamar felhívták magukra potenciális közönségük és a hatóságok figyelmét. Volt minden: kényszerű pszichiátria, gyanús öngyilkosság és megannyi legenda. Mindezzel szerves részeivé lehettek a széthulló szovjet világnak.

A Все идет по плану, azaz a Minden a Terv szerint halad című számuk pedig konkrétan a szovjet Mennyország Tourist, amit Kijevtől Vlagyivosztokig azóta is telitorokból szokás üvölteni, ha felcsendül.

A legfontosabb azonban az volt, hogy a recsegős punkfelvételek még csak a kezdetet jelentették, Letovék később beletenyereltek a pszichedeliától kezdve a shoegaze-en, posztpunkon, zajzenén át a nemzeti metafizikus hősrockig egy csomó mindenbe, tehát mondjuk egy CPg-vel szemben ők zeneileg is nagyon gazdag örökséget hagytak hátra.

Néhány éve ide írtam nagyon hosszan a GrOb történetéről, még egyszer hadd ne mondjam el. Itt most legyen annyi elég, hogy ma este a Somewhereatthebottomoftheriverben lesz egy emlékbuli már délután öttől annak apropóján, hogy Yegor Letovot pont ma tíz éve, hogy utolérte álmában a halál. 43 volt.