Kényelmesen a természetben: a túrabakancs hatékonysága
A Street Player nevű csatorna nem bonyolítja az ötletét, de hát a jó ötlet fő tulajdonsága egyébként is az, hogy nincs túlgondolva. Itt arról van szó, hogy “bemutatjuk a legforróbb house zenéket a legjobb fiatal tánctehetségekkel” – írják magukról. Szóval szólnak a fasza grúvok, amikhez jellemzően amúgy sem társul rendes videoklip, de itt megoldódik a probléma egy igazán látványos, endorfinbuzdító, amatőr, és mégis profi módon.
Mert akinek erre nem húzódik mosolyba a szája, annak kőből van a szíve:
A jó zene és a jó táncos mellé ráadásul becsatlakozik egy másik fontos faktor: a helyszín! Míg az előző kockák Londonban forogtak, itt már Tokióban járunk. Érdemes megtekinteni az utca emberének reakcióit, óriási derülések vannak kilátásban:
Mondanunk sem kell (remélhetőleg), és az egyik rejtett kincse a csatornának, hogy az egyes városokban megvillanó tánctehetségek remekül hozzák a helyi virtust, talán egyenesen a lokális folklórból átmentett mozgáselemekkel, nézzük meg mondjuk Darient Fokvárosban:
Vagy Poppin Jack higanyozását a Fülöp-szigetekről:
De Pennywild önfeledt, dilis vadulása a Hollywood felirat előtt is bárkinek bármikor megcsinálja a jókedvét:
Arle fullfeketében lenyomott erőlködésmentessége Ausztráliából, imádod:
Sam Lu meg egyenesen a Nagybetűs Boldogságot szállítja le, ahogy az egyik kommentelő is megjegyzi: “rengeteg ember szívét megérintetted aznap.”
Még még és még több videó a műfajban itt. Reméljük, a Street Player még hosszú ideig folytatja a remek munkát!