Kényelmesen a természetben: a túrabakancs hatékonysága
Itthon néhány éve még elképzelhetetlen volt, hogy zeneiparról szóló kurzusokat beengedjenek akadémiai keretek közé. Nemrég azonban megtört a jég, és a Zeneipari Hivatal képzéseit sorra akkreditálják: végre bárkinek papírja lehet arról, hogy tudja, mennyi meló van egy koncertturné vagy egy zenekar karrierjének egyengetése mögött, hogyan kell kapcsolatot építeni, bulit szervezni, nemzetközi zenemogulokkal közös nyelvet beszélni, vagy éppen miként működik a szerzői jogok komplex rendszere, esetleg hogyan lehet pénzt csinálni egy lemezből. Az iskola vezetőjét, a zenei menedzserképzést a hazai felsőoktatásba belobbizó Morcz Fruzsinát kérdeztük, hogy akkor ezt most mégis hogyan.
– Mi vitt rá arra a merész misszióra, hogy iskolát alapíts, ami a zeneiparról szól? Hiszen már maga a kifejezés is többnyire csak zeneblogokon és -magazinokban csattan el, és néha az az érzésem, hogy Magyarországon csak azok tudnak a zeneipar létezéséről, akik egyébként is benne élnek, a közönség meg a maga boldog tudatlanságában szüreteli a gyümölcsét a koncertek első soraiban.
Fruzsi: – Gyakorló szervezőként tudatosodott bennem, hogy nagyon sok olyan részterülete van a zenei menedzsmentnek, amikben egy zenei menedzser sokkal sikeresebb lenne, ha megalapozott elméleti tudással rendelkezne, illetve módjában állna szakmai gyakorlatot szerezni éles helyzetek előtt. Azonban ilyen jellegű, zeneipari oktatás 2007-ben Magyarországon még nem volt. Ezért mentem el Londonba, a University of Westminsterre, a Music Business Management szakra tanulni: szerettem volna egy olyan szervezett és az akadémiai kereteknek megfelelő platformot teremteni, ahol bárki számára elérhetővé válik a zeneipari tudás. Ennek az iskolának a létrehozására végül több, mint öt évet kellett várnom.
– Kik az oktatóitok, és milyen szakterületek tudásanyagát adják át az érdeklődőknek?
Fruzsi: – Most ősszel négy kurzus indul el, négy különböző céllal. Az Access All Areas zeneipari angol kifejezéseket oktat, de angol nyelvű szerződéseket, zeneipari újságokat is olvasunk. A kurzusvezető a manchesteri zeneiparban dolgozik, folyékonyan beszél magyarul, anyanyelvi angol beszélő: Ördög Ottília, aki Tony Wilson kollégája volt évekig – aki egyébként a Joy Divisiont is megjelentető legendás Factory Records alapítója. A Digitális zene üzlet kurzuson a digitális zenei platformok (Deezer, iTunes, Facebook stb.) helyes használatát lehet megtanulni. A kurzus vezetőoktatója Bodrogi András, aki zenei újmédia-menedzser.
Fruzsi: – A Zenei szerző jog-kurzus nekem az egyik legkedvesebb mind közül: lassan egy éve készítjük elő és nagyon boldog vagyok, hogy mi vagyunk az első és egyetlen, zenei menedzsmenttel foglalkozó felnőttképzési intézet, ahol egy zenei szerzői joggal foglalkozó képzés megvalósul. Grad-Gyenge Anikó és Polyák Gábor közösen felelősek a kurzus tematikájáért: mindketten egyetemi oktatók, szerzői joggal foglalkoznak.
Mint kurzuskoordinátor, én vagyok felelős a Zeneipari menedzsment-kurzusért: ebben szeretném szintetizálni mindazt, amit a néhány éves egyetemi gyakorlatom (Budapesti Corvinus Egyetem, International Business School) alatt megtapasztaltam mint oktató, amit külföldi zenei menedzser-képzések tanulmányozása alatt megtanultam és mindazt, amit a saját kollégáim tudnak átadni a diákok számára. Izgalmas, elméletileg megalapozott, csak a Zeneipari Hivatalban elérhető zeneipari szakirodalommal alátámasztott, szakmai gyakorlatot biztosító és rengeteg zeneipari vendégelőadót, egyetemi oktatót és gyakorló szakembert felvonultató kurzusnak ígérkezik ez.
– Tegyük fel, hogy valaki sikeresen vizsgázik le a zeneipari menedzsment kurzus végén, na de onnantól kezdve mitévő legyen, ha nulla kapcsolata van zenekarokkal, kiadókkal, buliszervezőkkel? Segítetek neki elindulni?
Fruzsi: – Nekem az egyetemi képzések során is kiemelten fontos volt az, hogy munkalehetőségeket kínáljak a diákoknak. Az egyik hallgatóm a kurzusaim végén kitölthető kérdőívben azt írta, hogy „ez nagyon jó, de Fruzsi, nem mindenki akar zenei menedzser lenni”. Abban a félévben több szakmai gyakorlatot vezető zenész és zenei menedzser úgy érkezett az egyetemi előadóba, hogy alkalmazná a hallgatókat, ha beválik a munkájuk. Ezt a lehetőségteremtést nem szeretném elengedni.
– Több képzésetek akkreditált, és van, amelyik már az akkreditáció finisében van. Nehéz rávenni az államot, hogy ismerje el a kurzusokat? Még mindig lázadó mostohagyerek a szabadelvű popzene?
Fruzsi: – Azt tapasztalom, mind az állam, mint a felsőoktatás nyit a zenei menedzsment felé: néhány éve elképzelhetetlen volt, hogy ilyen típusú kurzusokat beengedjenek akadémiai keretek közé, most már pedig nekem is alkalmam nyílt zeneiparból doktorizni idehaza is, ami egy néhány éve még elképzelhetetlen ugrásnak, lehetőségnek tűnt. Ezek az apró jelek, lépések és lehetőségek számomra mind azt mutatják, igenis egyre elfogadottabb terület a zenei menedzsment a művészetmenedzsmenten belül.
Zeneipari Hivatal hivatalos oldal itt, Facebook itt, ez meg egy csuda logó:
