Steve Goodman, azaz Kode9 jelentőségét a modern basszusvonalas zenék univerzumában nehéz szavakkal körülírni.

Már annyi is elég lenne egyébként, hogy ideírjuk: a Hyperdub kiadó vezéréről beszélünk. De ezen túl 1990-ben kezdett lemezlovaskodni (16 éves volt), később a dubstep bölcsőjét ringatta, ő szabadította rá a világra Burialt, kiadott két, a korát bőven megelőző albumot a beszédember Spaceape-pel (Memories Of The Future 2006-ban, Black Sun 2011-ben), csinált DJ Kickset, Dubstep Allstars mixet, öt éven át London vezető kalózadóján volt műsora, az angol főváros legfontosabb dubstep-estjén zenélt rendszeresen, megjárta a világ vezető klubjait és fesztiváljait, de még egyetemi előadóként is el-eltöpreng a zenéről, sőt, könyvet is írt.

És most végre jön az első önálló lemeze, amin

horror soundtrackeket, könyvtári lemezek hangmintáit és j-popot dobál rá a senkiföldjére valahol a grime, a korai dubstep és a chicagói footwork között.

Ez itt a közelgő lemez borítója, ami meg a tartalmát illeti, a zenesajtó szerint sugárzik belőle a korábbi kollaborátor, Spaceape lenyomata, aki 2014-ben halt bele a rákkal való küzdelembe. Például felbukkannak itt is a szavai, de van olyan trekk (Void), aminek az üres részeire az ő hangját szánta Kode9, és olyan is (Nothing Lasts Forever), ami kilenc perces csenddel zárja az albumot.

A producer 2016-ban egy audiovizuális turnéra is indul Lawrence Lek poszt-internet-médiás szimulátorművésszel, aki Notel néven egy evakuált, kísérteties terekkel teleszaggatott luxusszállodást álmodott meg a lemez köré. Ennek a képzelt logója látható a borítón is.

Izgalmasan hangzik. Itt egy nemrég elkövetett mix Kode9 és Loefah szereplésével, csak hogy legyen mivel kihúzni addig is:


Just Jam 142 Kode9 x Loefah by justjamlondon