Omega diszkó, soulful csörte, agyeldobás megközelítőleg két órában! Életed leghosszabb kávészünete lesz, köszöhetően Glasgow komisz buliügyi komisszárjának.

A szigetországban talán nincs még egy olyan ember, akinek ennyire odanőttek volna az ujjai a keverőhöz.

Hiába érzi pár évvel a 30 előtt öregnek magát, ahogy ebben a príma interjúban is elmondta, Jack Revill – az éjszakában csak Jackmaster – továbbra sem vetkőzi le az energiabomba státuszt: négy label, klubest, napközbeni meló, fellépések tömkelege közepette is képes volt állítása szerint örülni az olyan kis dolgoknak, mint egy fasza lemez vagy egy éppen felrobbanó táncparkett közepén lenni.

Stílusa ráadásul Glasgow éjszakáiban csiszolódott, ahol volt, hogy csak négy órán át tartott egy buli, és ilyenkor az emberek tényleg megőrülni akarnak – ezért megtanult villámgyorsan mixelni. Aztán megtanulta azt is, hogy néha érdemes hagyni kifutni a zenéket. Megtanult sok mindent, például hogy létezik átjárás house, Detroit techno, brit grime vagy éppen a korai diszkók között, és hogy van elég jó ahhoz, hogy ez legyen az élete. És tényleg volt elég jó, különben nem kérték volna fel a legendás Fabriclive mixsorozat egyik epizódjának elkészítésére. (De amúgy elég bármelyik Boiler Roomos előadását előszedni.)

Amit pedig most itt csinál, az máris az év klubmixeinek pápája, szexi, változékony, tele különleges jóságokkal. Hallgatni arany: