A Sky Needle nevű brisbane-i csapat a tipikusan az a zenekar, amelyik a zene kezdetétől, a még-nem-zene felől közelít a popdalforma felé. Az efféle zajongás, hangszernek csak jóindulattal nevezhető eszközökkel való csörömpölésekből azért könnyen lehet öncélú bénaság, az ausztrál zenekar új dala azonban úgy áll össze egy ráolvasásos popdallá, hogy felvillant valamit a zene kialakulásának hangulatából is, a törzsi zenék ösztönös primitívségéből. Kis éjinek pont jó lesz:

Az End Gameshez kapcsolódó dalszövegvideót érdemes egyébként figyelmesen nézni, mert azért van abban is némi csavar. A frissen megjelent Debased Shapes című lemezüket pedig, amelyet ez a dal zár le, a zenekar bandcampjén tudjátok csekkolni.