“Most vagyunk a legjobbak, úgyhogy most érünk véget. Hivatalosan is abbahagyjuk. Minden előjegyzett fellépési dátum lemondva. Következő dupla albumunk, a The Powers That B azért még megjelenik ebben az évben a  Harvest / Third Worlds Records-nál. A Death Grips mindig is konceptuális művészetet csinált, amit a hang és a látvány tartott egyben, túlmutatva a zenekar fogalmán.”

– ezt az üzenetet egy kézzel szalvétára írt üzenetben közölték a Facebookon alig pár órája.

A Death Grips dühös, frusztrált, intenzív zenét készített, amivel mintha faltörő kosként akartak volna nekimenni a rendszerek fogságában vergődő világnak, formanyelvnek vad gondolatok smirglijén érlelt indusztriális punk-zajreppet választva. Torzítva ziháló alapok, ugatásszerű szövegek a félmeztelenül színpadra álló, kopasz-szakállas MC Ride szájából: a fémes ízű, mérgező elegy elárasztotta a zeneblogokat, és a csapatot hamar pajzsra emelték az Exmilitary című, szabadon terjesztett mixtape-ért.

A radikális formát viselkedésben is követték: miután 2012 elején aláírtak a zeneipar nagyhalának számító Epic / Sony kiadóhoz (amin sokan meglepődtek), és ott kijött a zseniális The Money Store című albumuk, de a kiadó közölte velük, hogy következő lemezüket csak jövőre jelentetnék meg, a zenekar szépen kitette az egészet az internetekre. Ingyen. A NO LOVE DEEP WEB a borítójával is üzent.

De nem csak ebben gondolkodtak a dobozon kívül, a zeneipar többi szabályát sem voltak hajlandóak komolyan venni. Számtalanszor mondtak vissza már lekötött fellépéseket, a leghíresebb ezek közül az volt, amikor a menő Loolapalooza fesztivál afterpartijától maradtak távol. Itt a várva-várt koncert előtt egy gmail-levelezés volt vetítve a falra, amiben egy rajongó arról ír, hogy reméli, a halála után is hallgathat Death Grips-et. Ez mindaddig NAGYON MÉLYNEK tűnt, amíg ki nem derült, hogy a zenekar nem fog koncertezni. (Sőt, utólag az is kiderült, hogy még csak nem is tervezték ezt.) A háborgó közönség cserébe összetört egy dobszerkót, amit a színpadon talált.

Van, aki szerint az utóbbi időben már eléggé fáradt volt, amit a Death Grips csinált, és van, aki szerint az összes húzásuk olyan, mint valami betegesen figyeleméhes kamaszé. Megint mások pedig a punk hamisítatlan 21. századi reneszánszát vélték bennük felfedezni. (Nemrég a semmiből jelentettek meg közös albumot Björkkel.)

Mi ezzel, az általuk másfél évvel ezelőtt készített kisfilmmel integetünk nekik: