Persze az érzékenység nem jelent egyet azzal, hogy ne lehetne rá csigolyákat kímélve bólogatni.

Ő itt a szentpétervári Dimitri Kuzmin. Facebook-oldala szerint nem új gyerek a produceri közegben. Egyébként tényleg nem az.

Aki pedig nem a Facebook-oldala alapján ismeri, az tudhatja róla, hogy régen atmoszférikus drum & bassben utazott, amivel azonban felhagyott, mert úgy érezte, nem tud kiteljesedni a saját hangzásában. Mondott viszont egy érdekeset: azt, hogy a dobbasszus továbbra is jó műfaj, de nem kéne a tempótól függnie. Például az elemeit máig felhasználja a zenéiben – amik ez alkalommal is éterien lebegtetnek, legalábbis

ezt a nyolc trekket simán lehetne rotációban hallgatni, miközben szaggatunk végig a Fekete-tenger partján.

Lebegés, elegancia, melódia = Neida EP: