David Kennedy mérföldkő jelentőségű arca a mélynyomó-orientált brit tánczenei köröknek. Pearson Sound és Ramadanman néven is bemutatta, milyen a dubstep, ha intelligensen nyúlnak hozzá az eszköztárához, meg azt is, hogy mi jöhet a dubstep után. Sőt, a posztdubstep után. (Részéről a negédestelenített ambienttől a footworkig sok minden.)

Rozsdaillatú levegős szerkezetek, nagyvárosi dobgépes bólogatások, a távoli jövő törzseinek ritmusorientált dalcsokrai után a kellemesen termékeny Kennedy nem szimplán az első albumát mutatja be a Ben UFO-val és Pangaeával közös kiadója, a Hessle Audio égisze alatt, de tényleg albumosította a zeneíráshoz való hozzáállását: trekkjei nagyobb íveket járnak be, leülősebbek, szélesebb kontrasztok között pingpongoznak, a korábbi feszességhez képest strukturáltabbak, nem (feltétlenül) a klubok éjjel kettő és négy közötti periódusára íródtak,

helyenként pedig egészen korrektül nyakon vannak szórva egy jó adag vészjósló paranoiával. Vagy csak mi érezzük így.

Mindenesetre érdemes figyelni az épülésükre egy jó fejhallgató társaságában, és ezt az NPR jóvoltából tehetjük meg. Itt a stream, általában egy hétig szokott élni, tessék kihasználni: