A svéd Karin Dreijer Andersson és Olof Dreijer testvérpár általt megformált duó (ami sajnos legutolsó nagy húzását követően feloszlott) harmadik nagylemeze kimondva-kimondatlanul is a legjobbjuk lett. Sőt, a kétezres évek egyik igazodási pontja, bár szó szerint igazodni vagy közelíteni hozzá értelmét veszített kísérlet lett volna.

Mégpedig azért, mert a 2006-os Silent Shout a maga húsbahasító szintijeivel, jéghideg távolságtartásával, átpolitizált szövegeivel, az előzőhöz képest sokkal sötétebb, de trance-ből is merítő világával egy annyira saját erődöt húzott fel maga köré, hogy azt még a Trónok harcában is megirigyelték volna az északiak.

És mindezzel együtt ez a közel 50 perc totálisan kielégítő élmény volt mindenkinek, aki erre vevő volt – ahogyan oka lehet annak is, hogy a legfontosabb zenei sajtótermékek listáikon rendre az élmezőnyben hozták az albumot (Pitchfork: az év albuma, a 2000-es évek lemezeinek 15. legjobbja, Resident Advisor: az év második legjobb albuma, az évtized 9. legjobbja, és így tovább).

Szép volt, folytatása talán lesz, talán nem, de hallgassuk meg újra: