Nem, most nem a magyar punkzenekar van fókuszban, hanem az a rajzfilmsorozat, amitől ők is a nevüket kölcsönözték. A chipmunkok arról lettek híresek, hogy idegesítő cérnahangon énekeltek, és úgy tűnik, a kisklambók újabb és újabb generációi is nagyon bírták őket, mert évtizedeken át a köztudatban és a tévéképernyőn maradtak (már az ötvenes évek végén megszülettek, 2007-ben pedig egészestés mozifilmet is kaptak).

Egy torontói zenész, Brian Borcherdt kedvet kapott hozzá, hogy a héliumhangú dalokat visszalassítsa addig, hogy a vokálok ismét emberszerűek legyenek, feltárva az eredeti énekesek torkát, az eredmény pedig zseniálisan besztondult sludge pop lett. Egy egész albumnyi:

Csak hogy meglegyen az összehasonlítási alap is, itt vannak az eredeti dalok (amik persze már eleve híres popslágerek feldolgozásai voltak, mókushangszálra):

Ugye, hogy könnyű beléjük ragadni!