Egy újabb olyan hétvégében vagyunk benne, ahol a Bounce a felelős a legrelevánsabb, legizgalmasabb buliért Budapesten. Huerco S. és Basic House ma esti fellépése aprópóján kerestük meg a Bounce dj-ként, zenészként és újságíróként is ismert Molnárt Andrást, aki mesélt mindenféle Bounce-related dolgokról, arról, hogy hol találkoztak Inga Copelanddel, hogy milyen tapasztalatokat gyűjtöttek az Unsoundon, és persze, hogy miért fontos Huerco S. ma fellépése.

Urbanplayer: – A Bounce Budapesten némiképp egyedülálló módon egyaránt működik promóter-csapatként, kiadóként, dj-kollektívaként valamint az egyes tagok is készítenek saját zenéket. Hogy alakult ez, mi volt előbb?

Molnár András: – A Bounce nagyjából három éve indult, de akkor még csak a Fogasházas heti sorozat neveként funkcionált. Viszont jó apropó és motiváló erő volt arra, hogy mindenki továbbfejlődjön abban, amit már előtte is csinált, legyen az djzés, zeneírás, grafika vagy vetítés. Az egész eléggé természetes módon haladt előre, és hamar több szálon futó cselekménnyé vált. Így vezetett az egész külföldi fellépők rendszeres elhívásához és az 8ounce Records kiadóhoz is. Egyéb elfoglaltságaink mellett napi szinten öten-hatan igazgatjuk a legtöbb dolgot, de időről-időre sokan besegítenek, a teljes család pedig lassan egy turista buszban sem férne el.

András a The Stanley Maneuver néven készít kísérleti zajzenéket is

UP: – Számomra úgy tűnik, hogy lassan minden műfajnak meglesz a saját szervezőbrigádja Budapesten egyre jobb kapcsolatokkal, ezáltal egyre több izgalmas fellépővel. Van olyan szerintetek, ami még hiányzik nektek, de nektek nem vág profilba, vagy már túl nagy vállalás lenne?

MA: – Program szinten olyan iszonyatosan nagy űr már nincsen valószínűleg sehol sem. Teljesen jó irányba tartanak a dolgok, de nyilván minden dimenzióban van hova fejlődnie még a városnak. Nagy vállalás típusú fellépők szerintem mindenki tarsolyában vannak. Mi szép lassan azért pipálgatjuk ezeket is, de a zenekarokkal nehezebb kicsit elbánni egyelőre. Mindenesetre az biztos, hogy már sokszor nehéz tartani a lépést a budapesti történésekkel.

A Huerco S. előtt játszó Opal Tapes-vezér, Basic House-tól egy kísérteties track:

UP: – Úgy hallottam, Inga Copelandet ti hoztátok Budapestre kocsival az Unsoundról? Milyen a Hype Williams dívája?

MÁ: – Ez így van. Legnagyobb meglepetésünkre, a szeptemberi Mike Q bulinkon botlottunk bele a közönségben és már másnap elterveztük, hogy ezt bejátsszuk. Szórakozni jött, mint mindenki más. Az előtte lévő szombaton egy eseményen játszottak Mike Q-val és véletlen látta, hogy lesz hétfőn Budapesten. Aztán a legvégéig maradtak a festő barátjával. Lengyelországból hazafele többnyire csak biztonsági övvel az arcán aludt. Amúgy ennivaló! Például amint kézbe fogta a tőlünk kapott lemezeket, rögtön le is öntötte őket egy korsó sörrel. De tényleg, az internet jól elhitette velünk, hogy milyen fura figura, aztán hamar kiderült, hogy azért nem nagy kunszt megtalálni vele a hangot.

András Inga Copelanddel a Toldiban

UP: – Milyen volt Lengyelországban?

MÁ: – Minden szuper volt! Világszinten is jól összerakott, viszonylag sokszínű, emberléptékű fesztiválról van szó, ahol négy-öt kiemelkedően jó koncertélményünk mindig van a rengeteg jó között. Mondjuk mindig nehéz csak azt a négy-ötöt említeni. Idén Charlemagne Palestine & Rhys Chatham és Svengalisghost voltak magasan a legmeghatározóbb élmények. A dobogó második fokán mondjuk Anthony Naples, James Ferraro és Dean Blunt. De ha nem ilyen erős mezőnyben látom őket, akkor Keith Fullerton Whitman, Pete Swanson, Arca, Powell vagy a King Midas Sound élményével is napokig ellettem volna. Tényleg mindenkinek csak ajánlani tudjuk.

Huerco S. munka közben

UP: A ma este, a Toldiban játszó Huerco S. idén az egyik legmenőbb a kísérleti elektronikában. Ti mit szerettek benne leginkább?

MÁ: – Azt, hogy legtöbbször teljesen természetesek az arányok a zenéiben. Megtalált magának egy olyan hangzást, ami abszolút az övé és ráadásul eddig minden jel arra utalt, hogy van még benne bőven. Mi legalábbis a debütáló albuma alapján is úgy látjuk, hogy képes lehet a folyamatos megújulásra. Az első kiadványához egyébként az egyik csapattag, Hargi tervezte a borítót, nagyjából azóta sóvárgunk azért, hogy el tudjuk hívni, úgyhogy már alig férünk a bőrünkbe.

A Prinzif című darab Huerco S. Colonial Patterns c. friss debüt LP-jéről:

UP: Ha tippelnetek kéne, vagy úgy alakulnának a világ dolgai, ahogy azoknak kéne, akkor jövőre ki lenne az új Huerco S.?

Hm, a Diagonalos Powell talán lehet 2014 Huerco S-e… vagy talán inkább Huerco S lesz 2014 Powelle? Áhh, ez mindenhogy hülyeség. Megvan! Asio Otus, mindenképpen! Talán Boya? Illetve, bár távolról nézve is alig tánczene, én személy szerint Seekersinternationalnak, Jar Moffnak és Wanda Groupnak szurkolok nagyon.

Attending itt, flyer pedig ismét Hargitól: