Vászonkeretezés lépésről lépésre, hogy kezdőként is nekiállhass
A szürke mindennapokban Damon G. Riddickként élő zenész nem az a fajta, aki a semmiből vágódott az arcunkba valami trendhullám tetején. Ellenkezőleg, a 80-as évek vége óta konzekvensen üti a kedvenc vasát, amit úgy szokás nevezni, műfajilag mármint, hogy boogie funk. Már korai, kazettára rögzített munkáiból is süt a G-Faktor, mégsem kellett jó húsz éven át (!) senkinek. Most már a fél zenebuzeráns világ odavan érte, de neki ezért egy milliméternyit sem kellett megalkudnia. Mások ennyi idő alatt már öt elkurvuláson átestek a siker érdekében.
2007-ben a fekete gyökerű zenéket haladó hozzáállással kezelő kiadó, a Madlibet, J Dillát, Mayer Hawthorne-t és számos más eredeti hangvételű artistát a megfelelő időben megfuttató Stones Throw kínált neki remixlehetőséget, amivel ilyen szégyentelenül jól tudott élni. Persze ez még senkit nem tesz ügyessé, ámde:
Elkötelezett azért, amit csinál, és mindeközben mégis szórakoztató tud lenni, komolyan veszi magát és nem is veszi komolyan magát.
A 7 Days Of Funk című közös projekt nem azzal a céllal indult el, hogy rádiós toplisták elejére kerüljön, és nem is a pénzért, az érintettek bevallása szerint egyszerűen tök jól érezték magukat egymással a stúdióban. Sőt, maga Snoopzilla jelentkezett be a szintetizátoros funkstricinél, hogy beszélniük kéne, aztán az első közösen felvett szám (lásd itt lent) után szintén ő dobta be, hogy ezt bizony folytatniuk kell. Kell ennél szebb megerősítés?
Régi csinnadrattás-búcsús mechanikus játékszörnyek, Hummer szimulátor, körhinta, meg egyébként is, a kolorosok már egy ideje otthon vannak a különleges helyszínek élettel történő mintegy megtöltésében. Ez meg annyira megy Dam-Funkhoz, hogy nagyon meg lennénk lepve, ha nem bonyolítana le egy karikát a ringlisen!
Hogy pontosan hova kell menni? Ide kell menni.