Útszéli cetlik új élete: Vipler Kisanna a világ elé tárja a titkos üzeneteket

Urbanplayer: – Hogyan ütött szöget a fejedbe a cetlivadászat?

Vipler Kisanna: – Imádom a kézzel írott dolgokat, és kábé egész életemben felszedtem a földről a kézzel írt bevásárlócetliket, vagy bármit, amit megláttam. De sosem tartottam meg őket, aztán úgy hat éve változtattam ezen, és tudtam, hogy egyszer kezdeni fogok velük valamit. Alapvetően kíváncsibb vagyok az átlagnál, és nagyon érdekelnek az emberek, szóval izgatott voltam, hogy ezáltal kicsit beleláthatok az életükbe.

UP: – Na de az emberek tényleg így elhajigálják ezeket? Honnan szeded össze őket?

VK: – Persze! Az utcáról! Mindent ott találok. Ezek ott vannak mindenki orra előtt, csak nem sokan figyelnek oda rájuk.

Csodálatos látni, hogy mit akarnak venni az emberek, egyből eltöprengsz rajta, vajon milyen ember, vagy amikor konkrét gondolatokat írnak fel, tudod, mi zajlik épp az életükben. Aztán persze véletlenül elhagyják, mert már nem számít. Nekem meg számít, és újra fontossá válik az egész. És tényleg mindegyik 100 százalékosan az utca kövezetéről származik.

UP: – Még a never breakup-os to-do lista is? Az egy egészen intim darab, hol sikerült találni?

VK: – New Yorkban voltam, épp sétáltam hazafelé Manhattanben amikor megpillantottam a 1st Avenue és a 89th street sarkánál egy fa tövében a kis sárga cetlit. Valószínűleg már hatszor lepisilte egy kutya, de az egyik legjobb találatom.

UP: – Hogy érzed, kialakult már erre egy külön receptorod, hogy megtaláld ezeket a papírdarabokat?

VK: – Tudom, nehezen hihető, de mindenfelé hevernek.

Nyilván már egyfajta szokássá vált. A barátom is gyűjtögeti őket. De egyébként ez nem azt jelenti, hogy folyton a földet bámulva járunk. Csak ha valami cetli hever a talajon, akkor biztos hogy ránézek, mi is van rajta.

A The Curious Project-et itt lehet bekövetni szépen.