A véletlen erejével csapódtunk bele a The Curious Projectbe. Nem tudtuk, ki áll mögötte, csak azt, hogy valaki Budapesttől Londonon át New York-ig utcán elhullajtott papírdarabokat tesz zsebre és fotóz le, hogy aztán kiposztolja azokat az Instagramra. Egyetlen bevásárlólista vagy kutya által lepisilt post-it sincs biztonságban! Aztán hamar kiderítettük, hogy egy magyar lány áll a kezdeményezés mögött. Kérdőre vontuk.

Urbanplayer: – Hogyan ütött szöget a fejedbe a cetlivadászat?

Vipler Kisanna: – Imádom a kézzel írott dolgokat, és kábé egész életemben felszedtem a földről a kézzel írt bevásárlócetliket, vagy bármit, amit megláttam. De sosem tartottam meg őket, aztán úgy hat éve változtattam ezen, és tudtam, hogy egyszer kezdeni fogok velük valamit. Alapvetően kíváncsibb vagyok az átlagnál, és nagyon érdekelnek az emberek, szóval izgatott voltam, hogy ezáltal kicsit beleláthatok az életükbe.

UP: – Na de az emberek tényleg így elhajigálják ezeket? Honnan szeded össze őket?

VK: – Persze! Az utcáról! Mindent ott találok. Ezek ott vannak mindenki orra előtt, csak nem sokan figyelnek oda rájuk.

Szemétnek gondolják, én pedig egy műalkotásnak: mindegyiket úgy élem meg, mintha épp egy méregdrága festményt vásároltam volna.

Csodálatos látni, hogy mit akarnak venni az emberek, egyből eltöprengsz rajta, vajon milyen ember, vagy amikor konkrét gondolatokat írnak fel, tudod, mi zajlik épp az életükben. Aztán persze véletlenül elhagyják, mert már nem számít. Nekem meg számít, és újra fontossá válik az egész. És tényleg mindegyik 100 százalékosan az utca kövezetéről származik.

UP: – Még a never breakup-os to-do lista is? Az egy egészen intim darab, hol sikerült találni?

VK: – New Yorkban voltam, épp sétáltam hazafelé Manhattanben amikor megpillantottam a 1st Avenue és a 89th street sarkánál egy fa tövében a kis sárga cetlit. Valószínűleg már hatszor lepisilte egy kutya, de az egyik legjobb találatom.

UP: – Hogy érzed, kialakult már erre egy külön receptorod, hogy megtaláld ezeket a papírdarabokat?

VK: – Tudom, nehezen hihető, de mindenfelé hevernek.

Ez nem rajtam múlik, mindenhol találok. Stockholm, Miami, Toronto, New York, London, Budapest… nem számít, hol vagyok, valahogy mindig meglátom őket könnyen.

Nyilván már egyfajta szokássá vált. A barátom is gyűjtögeti őket. De egyébként ez nem azt jelenti, hogy folyton a földet bámulva járunk. Csak ha valami cetli hever a talajon, akkor biztos hogy ránézek, mi is van rajta.

A The Curious Project-et itt lehet bekövetni szépen.