Max Roberts brit pszichológus úgy gondolta, Berlin metrótérképét nem túl egyszerű értelmezni, úgyhogy szépen újrarajzolta az egészet. Többször is.

Persze ez már önmagában elég érdekes, hiszen egy lélekturkász szemszögéből vizsgálhatjuk az újabb változatokat. Valószínűleg sokkal többet foglalkozott az utasok (vagy a saját) reakcióival, mint eddig bárki más, s még a berliniek szorosabb kapcsolatát is hozzáfűzte megfigyeléseihez. A megszokott metrótérkép szerinte elsőre egyszerűnek tűnik a maga hagyományos vízszintes, függőleges és 45 fokos dőlésszögű vonalaival, de “amint ott állsz előtte, és próbálsz kihámozni belőle valamit, nem igazán váltja be a várakozásokat.” Íme Roberts talán legtradicionálisabb térképverziója:

Talán ez a változat hasonlít leginkább egy igazi metrótérképre

Ez már inkább olyan, mint egy játszótér

Roberts célja az egyszerűsítés volt, a sok helyen cikk-cakkos útvonal lerövidítése ívekkel, egyenesekkel, a keményen szögletes kanyarok felpuhítása – meglehetősen sajátos felfogásban. Elmondása szerint már több város térképével is próbálkozott, eddig Berlin bizonyult a legnehezebb feladatnak. Pedig átvariálta London térképét is. Több változat létezik, melyek elsőre igazán jól néznek ki, az igazi kihívás azonban úgyis csak gyakorlatban mérhető. Hiszen Roberts is belátta, hogy ha az utasoknak több térkép közül kell választaniuk tetszés szerint, egyáltalán nem biztos, hogy a legegyszerűbbet használják majd. Persze kérdés, mi számít egyszerűnek.

Cikk-cakkok egyenesekkel pótolva

Ozorás változat

Hogy mi lesz a térképek sorsa? Elképzelhető, hogy semmi, mivel a professzor sem tervez közreműködést a berlini BVG-vel, illetve nem is valószínű, hogy a város hirtelen bevállalna egy ilyen kaliberű “külsős” beavatkozást. Azért pszichológiai tesztnek megteszi.