“Az embereket lehagytam a képekről, hogy megmutassam, mi van mögöttük, ami esetleg addig észrevétlenül maradt” – írja az alkotó.

Van Gogh – Éjjeli kávézó

A végső művekben az embernélküliségen túl is van valami ismerősségében idegen, ellentmondásos bizarrság. Talán mert mesterséges vonalak hazudják a valóságot, ami ráadásul az igazi valóságtól is eltért már a festő szemei által is? A befogadói élmény magyarázatát mindenkire rábízzuk ;)

Edward Hopper – Kínai rizseshús

Andrew Wyeth – Christina világa

René Magritte – A fény birodalma

Edward Hopper – Éjjeli baglyok

Henri Matisse: A desszert – harmónia pirosban

Gustave Caillebotte: Párizsi utca, nappali esőben

Grant Wood: Amerikai Gótika