A salgótarjáni születésű Prakfalvi Anna, aki a napokban végez a Budapesti Metropolitan Egyetem képi ábrázolás szakán egy egész különleges sorozattal dolgozta fel az emlékek természetét.

Barcelona, 2014 július

Az ominózus My Favourite Faded Memories darabjairól így mesélt nekünk: “A sorozatomat egy alkalom ihlette, mikor az Örülök, hogy megismertelek! mondattal találtam magamat szemben. Mindenki tudta, hogy valószínűleg többször már nem találkozunk, hacsak véletlenül össze nem futunk. Régebben is nehezen birkóztam meg ezzel a mondattal, az ehhez hasonló szituációkkal. Ezért rendszerint visszamentem egyedül azokra a helyekre, ahol másokkal voltam.

Úgy fogtam fel, mintha kiradíroznám azokat a perceket, helyeket, színeket!

Ezért már elég kevés híd köti össze Budát és Pestet számomra, Salgótarjánt is csak pár cérnaszál tartja, a szürke se szürke, és nem valaki jut már róla eszembe, és egy dalt hallgatva sem arra a koncertre gondolok amin együtt voltunk, hanem mikor úgy tettem, mintha a szobám lenne a koncertterem. A legnehezebb a naplementék kiradírozása, azok ugyanis sohasem ugyanolyanok. De néha vannak hasonló színek, felhők, vagy épp ugyanúgy törik meg a fény egy felületen és olyankor felejtek. A My Favourite Faded Memoriesben tehát az általam megörökített emlékeket alakítottam át, rajzoltam újra és így valamennyire ki is radíroztam őket.”

Salgó, 2013 október

Otthon, 2017 március

Szülinap, 2013 július

Magas-Tátra, 2014 július

Prága, 2016 november

Le Tréport, 2016 március

Bergen, 2016 november

Barcelona, 2014 július

Salgó, 2013 október

Krakkó, 2016 november

Normandia, 2013 november

Mont-Saint-Michel, 2013 november

Medves, 2011 január

Erdély, 2015 július

Berlin, 2016, december

Bergen, 2016 november

Loch Ness, 2012 október

Magas-Tátra, 2014 július

Pécskő, 2012 január

Madrid, 2015 augusztus

Wrocław, 2016 november