Végül szépen végződött a street art 2018-as éve.

Az idei évben talán minden korábbinál forróbb téma lett a street art mibenléte, legitimitása, való-e múzeumba, etikus-e ezeket a műveket elárverezni, és a többi.

Banksy szerint igen, de egyik aukcióját a kalapács után a képkeret darálta le a harmincmillás alkotást, egy másik művésznek már az is sok volt, hogy Banksy művei árverésre kerülnek, ő azzal a céllal vásárolt, hogy fehérre meszelje a művet tiltakozásképpen.

Most pedig az került a hírekbe, hogy egy ittas randalírozó a kordonok mögé bemászva megpróbálta lefeszíteni a védőplexit Banksy legutóbbi alkotásáról, amit egy wales-i garázs sarkán hagyott ott.

Végül egy biztiőr csípte nyakon az illetőt, de csak most jön a lényeg! A városvezetés elmondta, hogy mekkora öröm számukra, hogy van egy ilyen nevezetességük, ami miatt egy csomó ember megfordul náluk.

Ez ugyan a helyi közlekedésben néha zavarokat okoz, de azon lesznek, hogy a jövő évben már minden sokkal olajozottabban menjen.

És hol ebben a karácsonyi történet? Hát a street art és a városvezetés egymásra találásában, hogy már nem egyértelmű a két érdekcsoport ellentéte.

Oké, hogy Banksy-ről van szó, aki már inkább Picasso kategóriája, mint a névtelen fújkálóké, de mégiscsak ő a street art szimbóluma is egyúttal, és ezen túl talán majd nem csípőből takarítás lesz a következménye, ha valahol egy ilyen típusú alkotás tűnik fel, hanem a művészi értéke alapján lesz eldöntve a jövője.